Lényegesen több az iskolaőr tavalyhoz képest, egyszer gumibotot is alkalmaztak az előző tanévben
Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.
A mostani tanév első hónapjaiban 144 alkalommal kellett intézkedniük az iskolaőröknek Magyarországon, leggyakrabban garázdaság, kábítószer-birtoklás és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság adataiból.
A tavaly szeptember 1-je és idén január 11-e közötti időszakban összesen 144 esetben avatkoztak közbe az iskolaőrök az oktatási intézményekben – közölte a Népszava érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A rendőrség tájékoztatása szerint az intézkedésekre jellemzően garázdaság, kábítószer birtoklása, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt került sor.
Az ORFK közlése alapján a szabálysértési eljárások többségét olyan esetekben indították, amikor a
tanulók szúró- vagy vágóeszközt vittek magukkal az iskolába
, de pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértések is előfordultak. A vizsgált időszakban 18 alkalommal kellett testi kényszert alkalmazni, míg bilincs és rendőrbot használatára egy-egy esetben került sor.
Az elmúlt években nemcsak a diákokkal szembeni fellépések, hanem az iskolaőröket érő atrocitások is a figyelem középpontjába kerültek.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a
Miskolci Törvényszék tavaly novemberben közölte: egy felső tagozatos tanulót 1 év 6 hónap próbaidőre ítéltek pártfogói felügyelet mellett, miután még 2024 júniusában egy alsózsolcai általános iskolában szóváltást követően rátámadt az iskolaőrre, és többször megpróbálta megütni.
Ugyanakkor az iskolaőri rendszerrel kapcsolatban túlkapások is napvilágra kerültek. A Keszthelyi Járásbíróság 2022-ben 140 ezer forintos pénzbüntetésre ítélt egy iskolaőrt, amiért bántalmazott egy gyermeket: az iskola udvarán a korláthoz szorította, majd megszorította a nyakát. Az érintett iskolaőr munkaviszonyát már a bírósági döntés előtt megszüntették.
Az
ORFK adatai szerint jelenleg 935 oktatási intézmény vesz részt az iskolaőri programban
, az állomány létszáma január 1-jén 857 fő volt, ami 92 százalékos feltöltöttséget jelent. A toborzás folyamatos. Ez enyhe növekedést mutat a tanévkezdés előtti állapothoz képest: tavaly nyáron még 933 iskola csatlakozott a programhoz, az iskolaőrök száma pedig 842 fő volt. A kormány tervei szerint a rendszert a gyermekvédelmi intézményekben is bevezetik, mintegy 40 intézményben jelenhetnek meg rendőrök.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás szerint azonban az iskolaőrök önmagukban nem képesek megoldani az iskolai agresszió problémáját. Úgy véli, az erőszak gyökerei gyakran súlyos magánéleti gondokra vagy tanulási kudarcokra vezethetők vissza, ezért szerinte a kormányzatnak inkább arra kellene törekednie, hogy minden iskolában szakképzett iskolapszichológus segítse a diákokat.
Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.