Lényegesen több az iskolaőr tavalyhoz képest, egyszer gumibotot is alkalmaztak az előző tanévben

Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.

  • Tornyos Kata

Egy év alatt az iskolaőrök létszáma 26, míg a programba bevont iskolák száma 40 százalékkal nőtt - tudta meg a hvg.hu az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK).

Idén július elsején 731 iskolaőr teljesített szolgálatot, de nem jutott mindenhova, mert iskolaőrre is várólista van: a programba jelentkezett 806 nevelési-oktatási intézmény közül a 2023/2024-es tanév végén csak 712-ben volt szolgálat. Ebből 40 nem állami fenntartású iskola.

“A státuszok feltöltése érdekében folyamatos a toborzó tevékenység” – közölte az ORFK. A számok folyamatosan emelkednek, mivel 2022 nyarán 79, tavaly nyáron 85, most pedig már 91 százalékos a feltöltöttség. Bár a fizetések is nőttek, az iskolaőrök bére alacsony: Budapesten és Pest megyében havi bruttó 336 ezer forint, a többi megyében 326 ezer, és erre jön mindenhol évi bruttó 200 ezer forint cafetéria.

A rendőrségtől kapott adatok alapján az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években. Az iskolaőr ugyanis többféle eszközt is alkalmazhat: bilincs, gázspray (hivatalosan “vegyi eszköz”) és gumibot (hivatalosan “rendőrbot”) használata engedélyezett számukra.

Míg az előző, 2022/2023-as tanévben országszerte 199 iskolaőri intézkedés történt, addig a most zárult tanévben már 234 esetet jelentettek. Nagy részük felszólítás, igazoltatás, egészségügyi segítségnyújtás volt, kényszerítő eszközt csak 46 esetben alkalmaztak: az iskolaőrök 38 alkalommal testi kényszert, 4 esetben bilincset, 3-szor gázspray-t használtak, és mindössze egyszer került elő a gumibot.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.