Lényegesen több az iskolaőr tavalyhoz képest, egyszer gumibotot is alkalmaztak az előző tanévben

Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.

  • Tornyos Kata

Egy év alatt az iskolaőrök létszáma 26, míg a programba bevont iskolák száma 40 százalékkal nőtt - tudta meg a hvg.hu az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK).

Idén július elsején 731 iskolaőr teljesített szolgálatot, de nem jutott mindenhova, mert iskolaőrre is várólista van: a programba jelentkezett 806 nevelési-oktatási intézmény közül a 2023/2024-es tanév végén csak 712-ben volt szolgálat. Ebből 40 nem állami fenntartású iskola.

“A státuszok feltöltése érdekében folyamatos a toborzó tevékenység” – közölte az ORFK. A számok folyamatosan emelkednek, mivel 2022 nyarán 79, tavaly nyáron 85, most pedig már 91 százalékos a feltöltöttség. Bár a fizetések is nőttek, az iskolaőrök bére alacsony: Budapesten és Pest megyében havi bruttó 336 ezer forint, a többi megyében 326 ezer, és erre jön mindenhol évi bruttó 200 ezer forint cafetéria.

A rendőrségtől kapott adatok alapján az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években. Az iskolaőr ugyanis többféle eszközt is alkalmazhat: bilincs, gázspray (hivatalosan “vegyi eszköz”) és gumibot (hivatalosan “rendőrbot”) használata engedélyezett számukra.

Míg az előző, 2022/2023-as tanévben országszerte 199 iskolaőri intézkedés történt, addig a most zárult tanévben már 234 esetet jelentettek. Nagy részük felszólítás, igazoltatás, egészségügyi segítségnyújtás volt, kényszerítő eszközt csak 46 esetben alkalmaztak: az iskolaőrök 38 alkalommal testi kényszert, 4 esetben bilincset, 3-szor gázspray-t használtak, és mindössze egyszer került elő a gumibot.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.