Az új jogszabálytervezet bevezetése ellen több szervezet is tiltakozásba kezdett, a Belügyminisztérium mégis a korlátozás mellett döntött.
Nem lehet bevinni a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, a jogszabály által tiltott vagy a 18 évnél fiatalabbak részére nem értékesíthető terméket – írta meg a hvg.hu. Az Eduline-on is beszámoltunk róla, hogy az előbb említetteken túl egy nemrég megjelent jogszabálytervezet szerint "használatában korlátozott" tárgynak minősülnek a telekommunikációs eszközök is az iskolákban.
A megjelent törvény szerint a telefonokat a foglalkozás megkezdése előtt a tanulónak le kell adnia a tanítási nap időtartamára, azt a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni. „Az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni”. Az magában a köznevelési törvényben van benne egy idei módosítás óta, hogy az iskola igazgatója gondoskodik a szabályok betartásának ellenőrzéséről, a tárgy átvételéről, őrzéséről, a tanuló vagy egyéb személy részére történő visszaadásának rendjéről,
Speciális esetben használatóak az okoseszközök egészségügyi vagy pedagógiai célból. Az ilyen engedélyben rögzítenie kell az igazgatónak „a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá a birtokolható tárgyat”.
A korlátozás az általános iskola, a gimnázium, a szakgimnázium minden évfolyamán, a foglalkozások ideje alatt a kollégiumban, a foglalkozások, tanórák ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán vagy a tanórák, a szakmai oktatás, illetve a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés szerinti foglalkozások ideje alatt – ideértve az intézményben töltött időt is – a szakiskola minden évfolyamán érvényes.
A legfrissebb Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozták a 2024/25-ös hivatalos tanév rendjét is, amit innen érhettek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
