Az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években.
Egy év alatt az iskolaőrök létszáma 26, míg a programba bevont iskolák száma 40 százalékkal nőtt - tudta meg a hvg.hu az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK).
Idén július elsején 731 iskolaőr teljesített szolgálatot, de nem jutott mindenhova, mert iskolaőrre is várólista van: a programba jelentkezett 806 nevelési-oktatási intézmény közül a 2023/2024-es tanév végén csak 712-ben volt szolgálat. Ebből 40 nem állami fenntartású iskola.
“A státuszok feltöltése érdekében folyamatos a toborzó tevékenység” – közölte az ORFK. A számok folyamatosan emelkednek, mivel 2022 nyarán 79, tavaly nyáron 85, most pedig már 91 százalékos a feltöltöttség. Bár a fizetések is nőttek, az iskolaőrök bére alacsony: Budapesten és Pest megyében havi bruttó 336 ezer forint, a többi megyében 326 ezer, és erre jön mindenhol évi bruttó 200 ezer forint cafetéria.
A rendőrségtől kapott adatok alapján az iskolaőri intézkedések és a kényszerítő eszközök használatának száma is egyre nő az utóbbi években. Az iskolaőr ugyanis többféle eszközt is alkalmazhat: bilincs, gázspray (hivatalosan “vegyi eszköz”) és gumibot (hivatalosan “rendőrbot”) használata engedélyezett számukra.
Míg az előző, 2022/2023-as tanévben országszerte 199 iskolaőri intézkedés történt, addig a most zárult tanévben már 234 esetet jelentettek. Nagy részük felszólítás, igazoltatás, egészségügyi segítségnyújtás volt, kényszerítő eszközt csak 46 esetben alkalmaztak: az iskolaőrök 38 alkalommal testi kényszert, 4 esetben bilincset, 3-szor gázspray-t használtak, és mindössze egyszer került elő a gumibot.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
