,,Amíg egy tankerületnek történő hibabejelentéstől eljutunk a megjavításig, elballag egy osztály"
Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.
Ismét előkerült Marcaliban a falusi iskolák jövőjének kérdése. A helyi önkormányzat attól tart, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távon tönkreteszi a kisebb települések intézményeit, a tankerület szerint azonban a döntéseik jogszerűek és a gyerekek érdekeit szolgálják.
Marcali képviselő-testülete évek óta foglalkozik az iskolai körzethatárok kérdésével, és azzal, hogy mi történik a környék kisebb településeinek iskoláival. A téma legutóbb a márciusi ülésen merült fel. A nyilvános jegyzőkönyv szerint a testület egyhangú döntéssel fogalmazta meg az álláspontját.
A vita középpontjában azok a körzethatárok állnak, amelyek meghatározzák, hogy például Csömend, Pusztakovácsi vagy Nikla településekről mely iskolába járhatnak a gyerekek – jelenleg ezekből a falvakból sok diák a marcali városi iskolákba kerül. A körzethatárokról nem az önkormányzat, hanem a tankerület dönt. A marcali vezetés pedig hiába mondja el évről évre a kifogásait, változás eddig nem történt.
Még az év vége előtt a kormány rendezte a tankerületi központok millárdos tartozását
A jegyzőkönyv szerint a testület attól tart, hogy a mostani rendszer hosszabb távon nem a kisebb településeknek kedvez. Ha a környék falvaiból érkező gyerekeket következetesen a marcali városi iskolákba irányítja, akkor a helyi kisiskolák előbb vagy utóbb kiürülhetnek. Az önkormányzat szerint ez a veszély már most is látszik több környékbeli településen, ráadásul a városi iskolákra egyre nagyobb teher kerül, hiszen több gyereket kell fogadniuk.
A SONLINE megkérdezte Bereczk Balázs polgármestert az önkormányzat aggodalmairól. A polgármester szerint különösen problémás, amikor egy településről az alsó tagozatos gyerekeket más iskolába irányítják, mint a felsősöket, mivel akkor a szülők többsége – érthető módon – az alsós testvért is ugyanoda íratja be. Ez azt jelenti, hogy a helyi intézmények egyre kevesebb gyerekkel működnek, ami hosszabb távon veszélybe sodorhatja az iskolák fennmaradását.
Bereczk hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem a marcali iskolák ellen beszél, hiszen ezek az intézmények fontosak, de a térséget egészében kellene nézni.
A marcali testület az iskolai körzethatárok ügyében határozatban javasolják, hogy a Csömendről, Pusztakovácsiból és Nikláról érkező gyerekek esetében ne automatikusan a marcali városi iskolák legyenek kijelölve, a városon belül is érdemes lenne átnézni a körzethatárokat, mivel a jelenlegi rendszer hosszú távon veszélybe sodorhatja a kisebb települések iskoláinak fennmaradását.
A Siófoki Tankerületi központ a lapnak azt mondta, számukra elsődleges szempont, hogy minden gyerek számára biztosított legyen a minőségi oktatás. Állításuk szerint a körzethatárok kialakításakor minden esetben több szempontot mérlegelnek, mint az intézmények kapacitását, az infrastrukturális feltételeket és a tanulók érdekeit.
Szerintük a döntéseiket jogszerűen és szakszerűen hozzák meg, a hatályos jogszabályok alapján. Hozzátették, hogy igyekeznek együttműködni a helyi önkormányzatokkal, és Marcali város vezetésével is kezdeményeztek egyeztetést a körzethatárok kérdésében. Úgy vélik, közös cél, hogy a gyerekek számára a lehető legjobb oktatási környezet alakuljon ki. Végül kijelentették, hogy a körzethatárokkal kapcsolatos döntéseiket minden esetben a gyerekek „mindenek felett álló érdekében” hozzák meg.
Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.