Eltűnhetnek a falusi iskolák? Marcaliban megkongatták a vészharangot, a tankerület szerint szakszerű döntéseket hoznak

Ismét előkerült Marcaliban a falusi iskolák jövőjének kérdése. A helyi önkormányzat attól tart, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távon tönkreteszi a kisebb települések intézményeit, a tankerület szerint azonban a döntéseik jogszerűek és a gyerekek érdekeit szolgálják.

Marcali képviselő-testülete évek óta foglalkozik az iskolai körzethatárok kérdésével, és azzal, hogy mi történik a környék kisebb településeinek iskoláival. A téma legutóbb a márciusi ülésen merült fel. A nyilvános jegyzőkönyv szerint a testület egyhangú döntéssel fogalmazta meg az álláspontját.

A vita középpontjában azok a körzethatárok állnak, amelyek meghatározzák, hogy például Csömend, Pusztakovácsi vagy Nikla településekről mely iskolába járhatnak a gyerekek – jelenleg ezekből a falvakból sok diák a marcali városi iskolákba kerül. A körzethatárokról nem az önkormányzat, hanem a tankerület dönt. A marcali vezetés pedig hiába mondja el évről évre a kifogásait, változás eddig nem történt.

Még az év vége előtt a kormány rendezte a tankerületi központok millárdos tartozását

Eltűnhetnek a kis falusi iskolák

A jegyzőkönyv szerint a testület attól tart, hogy a mostani rendszer hosszabb távon nem a kisebb településeknek kedvez. Ha a környék falvaiból érkező gyerekeket következetesen a marcali városi iskolákba irányítja, akkor a helyi kisiskolák előbb vagy utóbb kiürülhetnek. Az önkormányzat szerint ez a veszély már most is látszik több környékbeli településen, ráadásul a városi iskolákra egyre nagyobb teher kerül, hiszen több gyereket kell fogadniuk.

A SONLINE megkérdezte Bereczk Balázs polgármestert az önkormányzat aggodalmairól. A polgármester szerint különösen problémás, amikor egy településről az alsó tagozatos gyerekeket más iskolába irányítják, mint a felsősöket, mivel akkor a szülők többsége – érthető módon – az alsós testvért is ugyanoda íratja be. Ez azt jelenti, hogy a helyi intézmények egyre kevesebb gyerekkel működnek, ami hosszabb távon veszélybe sodorhatja az iskolák fennmaradását.

Bereczk hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem a marcali iskolák ellen beszél, hiszen ezek az intézmények fontosak, de a térséget egészében kellene nézni.

A marcali testület az iskolai körzethatárok ügyében határozatban javasolják, hogy a Csömendről, Pusztakovácsiból és Nikláról érkező gyerekek esetében ne automatikusan a marcali városi iskolák legyenek kijelölve, a városon belül is érdemes lenne átnézni a körzethatárokat, mivel a jelenlegi rendszer hosszú távon veszélybe sodorhatja a kisebb települések iskoláinak fennmaradását.

A tankerület szerint szakszerű döntéseket hoznak

A Siófoki Tankerületi központ a lapnak azt mondta, számukra elsődleges szempont, hogy minden gyerek számára biztosított legyen a minőségi oktatás. Állításuk szerint a körzethatárok kialakításakor minden esetben több szempontot mérlegelnek, mint az intézmények kapacitását, az infrastrukturális feltételeket és a tanulók érdekeit.

Szerintük a döntéseiket jogszerűen és szakszerűen hozzák meg, a hatályos jogszabályok alapján. Hozzátették, hogy igyekeznek együttműködni a helyi önkormányzatokkal, és Marcali város vezetésével is kezdeményeztek egyeztetést a körzethatárok kérdésében. Úgy vélik, közös cél, hogy a gyerekek számára a lehető legjobb oktatási környezet alakuljon ki. Végül kijelentették, hogy a körzethatárokkal kapcsolatos döntéseiket minden esetben a gyerekek „mindenek felett álló érdekében” hozzák meg.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.