,,Amíg egy tankerületnek történő hibabejelentéstől eljutunk a megjavításig, elballag egy osztály"
Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.
Ismét előkerült Marcaliban a falusi iskolák jövőjének kérdése. A helyi önkormányzat attól tart, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távon tönkreteszi a kisebb települések intézményeit, a tankerület szerint azonban a döntéseik jogszerűek és a gyerekek érdekeit szolgálják.
Marcali képviselő-testülete évek óta foglalkozik az iskolai körzethatárok kérdésével, és azzal, hogy mi történik a környék kisebb településeinek iskoláival. A téma legutóbb a márciusi ülésen merült fel. A nyilvános jegyzőkönyv szerint a testület egyhangú döntéssel fogalmazta meg az álláspontját.
A vita középpontjában azok a körzethatárok állnak, amelyek meghatározzák, hogy például Csömend, Pusztakovácsi vagy Nikla településekről mely iskolába járhatnak a gyerekek – jelenleg ezekből a falvakból sok diák a marcali városi iskolákba kerül. A körzethatárokról nem az önkormányzat, hanem a tankerület dönt. A marcali vezetés pedig hiába mondja el évről évre a kifogásait, változás eddig nem történt.
Még az év vége előtt a kormány rendezte a tankerületi központok millárdos tartozását
A jegyzőkönyv szerint a testület attól tart, hogy a mostani rendszer hosszabb távon nem a kisebb településeknek kedvez. Ha a környék falvaiból érkező gyerekeket következetesen a marcali városi iskolákba irányítja, akkor a helyi kisiskolák előbb vagy utóbb kiürülhetnek. Az önkormányzat szerint ez a veszély már most is látszik több környékbeli településen, ráadásul a városi iskolákra egyre nagyobb teher kerül, hiszen több gyereket kell fogadniuk.
A SONLINE megkérdezte Bereczk Balázs polgármestert az önkormányzat aggodalmairól. A polgármester szerint különösen problémás, amikor egy településről az alsó tagozatos gyerekeket más iskolába irányítják, mint a felsősöket, mivel akkor a szülők többsége – érthető módon – az alsós testvért is ugyanoda íratja be. Ez azt jelenti, hogy a helyi intézmények egyre kevesebb gyerekkel működnek, ami hosszabb távon veszélybe sodorhatja az iskolák fennmaradását.
Bereczk hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem a marcali iskolák ellen beszél, hiszen ezek az intézmények fontosak, de a térséget egészében kellene nézni.
A marcali testület az iskolai körzethatárok ügyében határozatban javasolják, hogy a Csömendről, Pusztakovácsiból és Nikláról érkező gyerekek esetében ne automatikusan a marcali városi iskolák legyenek kijelölve, a városon belül is érdemes lenne átnézni a körzethatárokat, mivel a jelenlegi rendszer hosszú távon veszélybe sodorhatja a kisebb települések iskoláinak fennmaradását.
A Siófoki Tankerületi központ a lapnak azt mondta, számukra elsődleges szempont, hogy minden gyerek számára biztosított legyen a minőségi oktatás. Állításuk szerint a körzethatárok kialakításakor minden esetben több szempontot mérlegelnek, mint az intézmények kapacitását, az infrastrukturális feltételeket és a tanulók érdekeit.
Szerintük a döntéseiket jogszerűen és szakszerűen hozzák meg, a hatályos jogszabályok alapján. Hozzátették, hogy igyekeznek együttműködni a helyi önkormányzatokkal, és Marcali város vezetésével is kezdeményeztek egyeztetést a körzethatárok kérdésében. Úgy vélik, közös cél, hogy a gyerekek számára a lehető legjobb oktatási környezet alakuljon ki. Végül kijelentették, hogy a körzethatárokkal kapcsolatos döntéseiket minden esetben a gyerekek „mindenek felett álló érdekében” hozzák meg.
Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.