,,Amíg egy tankerületnek történő hibabejelentéstől eljutunk a megjavításig, elballag egy osztály"
Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.
Ismét előkerült Marcaliban a falusi iskolák jövőjének kérdése. A helyi önkormányzat attól tart, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távon tönkreteszi a kisebb települések intézményeit, a tankerület szerint azonban a döntéseik jogszerűek és a gyerekek érdekeit szolgálják.
Marcali képviselő-testülete évek óta foglalkozik az iskolai körzethatárok kérdésével, és azzal, hogy mi történik a környék kisebb településeinek iskoláival. A téma legutóbb a márciusi ülésen merült fel. A nyilvános jegyzőkönyv szerint a testület egyhangú döntéssel fogalmazta meg az álláspontját.
A vita középpontjában azok a körzethatárok állnak, amelyek meghatározzák, hogy például Csömend, Pusztakovácsi vagy Nikla településekről mely iskolába járhatnak a gyerekek – jelenleg ezekből a falvakból sok diák a marcali városi iskolákba kerül. A körzethatárokról nem az önkormányzat, hanem a tankerület dönt. A marcali vezetés pedig hiába mondja el évről évre a kifogásait, változás eddig nem történt.
Még az év vége előtt a kormány rendezte a tankerületi központok millárdos tartozását
A jegyzőkönyv szerint a testület attól tart, hogy a mostani rendszer hosszabb távon nem a kisebb településeknek kedvez. Ha a környék falvaiból érkező gyerekeket következetesen a marcali városi iskolákba irányítja, akkor a helyi kisiskolák előbb vagy utóbb kiürülhetnek. Az önkormányzat szerint ez a veszély már most is látszik több környékbeli településen, ráadásul a városi iskolákra egyre nagyobb teher kerül, hiszen több gyereket kell fogadniuk.
A SONLINE megkérdezte Bereczk Balázs polgármestert az önkormányzat aggodalmairól. A polgármester szerint különösen problémás, amikor egy településről az alsó tagozatos gyerekeket más iskolába irányítják, mint a felsősöket, mivel akkor a szülők többsége – érthető módon – az alsós testvért is ugyanoda íratja be. Ez azt jelenti, hogy a helyi intézmények egyre kevesebb gyerekkel működnek, ami hosszabb távon veszélybe sodorhatja az iskolák fennmaradását.
Bereczk hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem a marcali iskolák ellen beszél, hiszen ezek az intézmények fontosak, de a térséget egészében kellene nézni.
A marcali testület az iskolai körzethatárok ügyében határozatban javasolják, hogy a Csömendről, Pusztakovácsiból és Nikláról érkező gyerekek esetében ne automatikusan a marcali városi iskolák legyenek kijelölve, a városon belül is érdemes lenne átnézni a körzethatárokat, mivel a jelenlegi rendszer hosszú távon veszélybe sodorhatja a kisebb települések iskoláinak fennmaradását.
A Siófoki Tankerületi központ a lapnak azt mondta, számukra elsődleges szempont, hogy minden gyerek számára biztosított legyen a minőségi oktatás. Állításuk szerint a körzethatárok kialakításakor minden esetben több szempontot mérlegelnek, mint az intézmények kapacitását, az infrastrukturális feltételeket és a tanulók érdekeit.
Szerintük a döntéseiket jogszerűen és szakszerűen hozzák meg, a hatályos jogszabályok alapján. Hozzátették, hogy igyekeznek együttműködni a helyi önkormányzatokkal, és Marcali város vezetésével is kezdeményeztek egyeztetést a körzethatárok kérdésében. Úgy vélik, közös cél, hogy a gyerekek számára a lehető legjobb oktatási környezet alakuljon ki. Végül kijelentették, hogy a körzethatárokkal kapcsolatos döntéseiket minden esetben a gyerekek „mindenek felett álló érdekében” hozzák meg.
Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.