Szakmai hozzáértés helyett politika alapon válogathatnak – ettől tartanak a pedagógus szakszervezetek miután kiderült; intézményvezetői továbbképzésre idén januártól csak azok mehetnek, akiknek az Oktatási Hivatal megengedi.
Csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, akiknek azt központilag engedélyezik – szúrta ki a Népszava az Oktatási Hivatal két féléves „köznevelési igazgatóképzésről” szóló tájékoztatójában.
A napokban kiadott tájékoztató szerint a képzésre való jelentkezéshez szükséges a fenntartó jóváhagyása, ami állami iskolák esetében a tankerületeket jelenti. A képzésben résztvevők számát továbbá Pintér Sándor belügyminiszter korlátozhatja.
Továbbra is elfogadják, ha valaki már rendelkezik az igazgatói megbízáshoz szükséges szakvizsgával, mert mondjuk az egyetemen korábban teljesítette azt. 2025. január 1-től ugyanakkor ez a szakvizsga csak az Oktatási Hivatal képzésén szerezhető meg – engedéllyel.
Az intézkedéssel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta; ez lehetőséget teremt arra, hogy előzetesen szűrjék a potenciális igazgató-jelölteket, és nem szakmai, hanem politikai vagy megbízhatósági alapon válasszák ki az iskolák vezetésére megfelelőnek talált személyeket.
Új pedagógus továbbképzési rendszer
Az engedélyhez kötött igazgatóképzés a 2025/26-os tanévtől induló új pedagógus továbbképzési rendszer része. Ezen a korábbi hét helyett öt féléves ciklusokban kell részt vennie minden pedagógusnak. Kivételt csak az 55 év felettiek jelentenek.
A képzésekért a pedagógusok kreditpontokat kapnak. 120 kreditet kötelező teljesíteni, amiből 60 kötelező, tartalmi megújító, további 60 pedig választható egy továbbképzési körből.
A tájékoztató szerint a kötelező, tartalmi megújító képzések száma összesen 104. Szabad választása azonban ebben az esetben sincs a pedagógusoknak. Azt, hogy melyik kötelező képzésen vesznek részt, az igazgató jelöli ki számukra.
Az OH tájékoztatása szerint a következő tanévre vonatkozó intézményi továbbképzési programokat az iskolaigazgatóknak április 30-ig kell elkészíteniük. Ezeket a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk még a határidő lejárta előtt.
Hazafiasság mindenekelőtt
A kötelező képzések között az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján legalább 30 olyan modul szerepel, amiknek kiemelt nevelési, fejlesztési céljuk a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés.” Ezek főként az irodalom és a történelem tantárgyakhoz kapcsolódnak, de a természettudományos tantárgyak körébe is sikerült egyet becsempészni „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzéssel.
A továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet elvégezni.
„Bejött az, amire már korábban is számítani lehetett: ideológiával átitatott, hazafias lózungokkal tűzdelt kötelező továbbképzési programok indultak az NKE keretében, amiket más, komoly szakmai műhely nem indítana” – nyilatkozta a lapnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
