Szakmai hozzáértés helyett politika alapon válogathatnak – ettől tartanak a pedagógus szakszervezetek miután kiderült; intézményvezetői továbbképzésre idén januártól csak azok mehetnek, akiknek az Oktatási Hivatal megengedi.
Csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, akiknek azt központilag engedélyezik – szúrta ki a Népszava az Oktatási Hivatal két féléves „köznevelési igazgatóképzésről” szóló tájékoztatójában.
A napokban kiadott tájékoztató szerint a képzésre való jelentkezéshez szükséges a fenntartó jóváhagyása, ami állami iskolák esetében a tankerületeket jelenti. A képzésben résztvevők számát továbbá Pintér Sándor belügyminiszter korlátozhatja.
Továbbra is elfogadják, ha valaki már rendelkezik az igazgatói megbízáshoz szükséges szakvizsgával, mert mondjuk az egyetemen korábban teljesítette azt. 2025. január 1-től ugyanakkor ez a szakvizsga csak az Oktatási Hivatal képzésén szerezhető meg – engedéllyel.
Az intézkedéssel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta; ez lehetőséget teremt arra, hogy előzetesen szűrjék a potenciális igazgató-jelölteket, és nem szakmai, hanem politikai vagy megbízhatósági alapon válasszák ki az iskolák vezetésére megfelelőnek talált személyeket.
Új pedagógus továbbképzési rendszer
Az engedélyhez kötött igazgatóképzés a 2025/26-os tanévtől induló új pedagógus továbbképzési rendszer része. Ezen a korábbi hét helyett öt féléves ciklusokban kell részt vennie minden pedagógusnak. Kivételt csak az 55 év felettiek jelentenek.
A képzésekért a pedagógusok kreditpontokat kapnak. 120 kreditet kötelező teljesíteni, amiből 60 kötelező, tartalmi megújító, további 60 pedig választható egy továbbképzési körből.
A tájékoztató szerint a kötelező, tartalmi megújító képzések száma összesen 104. Szabad választása azonban ebben az esetben sincs a pedagógusoknak. Azt, hogy melyik kötelező képzésen vesznek részt, az igazgató jelöli ki számukra.
Az OH tájékoztatása szerint a következő tanévre vonatkozó intézményi továbbképzési programokat az iskolaigazgatóknak április 30-ig kell elkészíteniük. Ezeket a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk még a határidő lejárta előtt.
Hazafiasság mindenekelőtt
A kötelező képzések között az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján legalább 30 olyan modul szerepel, amiknek kiemelt nevelési, fejlesztési céljuk a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés.” Ezek főként az irodalom és a történelem tantárgyakhoz kapcsolódnak, de a természettudományos tantárgyak körébe is sikerült egyet becsempészni „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzéssel.
A továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet elvégezni.
„Bejött az, amire már korábban is számítani lehetett: ideológiával átitatott, hazafias lózungokkal tűzdelt kötelező továbbképzési programok indultak az NKE keretében, amiket más, komoly szakmai műhely nem indítana” – nyilatkozta a lapnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
