Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.
Évről évre hallani olyan összefogásokról, hogy a nyári szünet alatt szülők festik ki a gyerekeik tantermeit, megjavítanak kisebb-nagyobb hibákat az épületen, esetleg a kerítést festik le vagy az udvaron végeznek különféle munkálatokat.
Hogy idén előfordul-e az országban valahol ilyesmi, arról a Szülői Hang Facebook-csoportjában érdeklődtünk. Bár olyan szülők még nem jelentkeztek, akik idén ilyesmiben vennének részt, privát üzenetben érdekes levelet kaptunk egy budapesti iskola igazgatóhelyettesétől a különféle javítási folyamatokról. Ezt most változtatás nélkül közöljük:
"Mindig voltak majdnem minden iskolában szülők által elvégzett munkák, néha ad hoc, de leggyakrabban egy őszi/tavaszi szombatra tervezett szülők-nevelők-gyerekek részvételével megtartott közös napok, amikor kerítést, termet festettünk, kertet újítottunk, zárakat szereltünk, egyik teremből a másikba pakoltuk az évfolyamazonos bútorokat, stb. Ezeket a programokat közösségépítő folyamat részeként fogtuk fel, és nem volt kötelező sem a pedagógusok, sem a szülők és gyerekeik számára, így valójában nem volt olyannyira megterhelő – egy bizonyos ideig. De ha az ember már a harmincadik, negyvenedik ilyen alkalmat szervezi meg, akkor már csak az igazán kitartóak maradnak, hiszen egy ilyen alkalomnak komoly előkészületi, szervezési feladatai is vannak.
Jelenleg elvben az iskolai karbantartók végzik ezeket a munkákat, de egyedül nem boldogulnak vele, ezért az iskola költségvetéséből megrendelt (és esetleg a szülők vagy a pedagógusok által megvásárolt) alapanyagokat felhasználva a legtöbb iskola mostanában is szervez egy ilyen napot.
Az intézmények költségvetésében mindig van olyan sor, amely a felújításokkal összefüggő, szakembert igénylő kiadásokra tervezett, de ha van is rá keret, gyakran olyan nehézkes a folyamat, hogy addig,
amíg egy tankerületnek történő hibabejelentéstől eljutunk a megjavításig akár több hónap is eltelik.
Ennek az az oka, hogy a folyamat a tankerületi kör miatt túl hosszadalmas a tankerületi munkatársak legjobb szándéka mellett is.
Nem az iskola rendelkezik ugyanis közvetlenül a saját költségvetésével, hanem a tankerületi engedélyezéseken kell átfuttatni az egészet:
A bármi az amúgy bármikor is megtörténhet, tehát előfordult nem egyszer, hogy szüneti (adott esetben a szabadság idejére eső) időszakban kellett bemennünk az iskolába, mert jött a vízvezetékszerelő, a villanyszerelő, vagy akinek éppen akkorra sikerült beütemeznie a munkát, és vezetői aláírásra volt szüksége a munka elvégzésének igazolásaképpen.
A tankerületi műszaki vezető (vagy akinek a feladatot leosztották) hatalmas mennyiségű adattal dolgozik, így fordulhat elő olyan eset is, hogy a javítási kérelem benyújtásától 2 év telik el a javítás megvalósításáig.
Sokkal egyszerűbb lenne, ha az iskolák a saját hatáskörükben dönthetnék el, hogy nekik mi a fontos, mi a sürgős, és önállóan végeztethetnék el a munkákat - nyilván költséghatékonyan -, hiszen a keretösszeg adott, az iskolának is érdeke (lenne) jól dönteni arról, hogy kit, mennyiért bízunk meg."
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
