,,Amíg egy tankerületnek történő hibabejelentéstől eljutunk a megjavításig, elballag egy osztály"

Nehézkes a tankerületen keresztül intézni az épület javításait egy igazgatóhelyettes szerint. Olvasói levél.

  • Eduline

Évről évre hallani olyan összefogásokról, hogy a nyári szünet alatt szülők festik ki a gyerekeik tantermeit, megjavítanak kisebb-nagyobb hibákat az épületen, esetleg a kerítést festik le vagy az udvaron végeznek különféle munkálatokat.

Hogy idén előfordul-e az országban valahol ilyesmi, arról a Szülői Hang Facebook-csoportjában érdeklődtünk. Bár olyan szülők még nem jelentkeztek, akik idén ilyesmiben vennének részt, privát üzenetben érdekes levelet kaptunk egy budapesti iskola igazgatóhelyettesétől a különféle javítási folyamatokról. Ezt most változtatás nélkül közöljük:

"Mindig voltak majdnem minden iskolában szülők által elvégzett munkák, néha ad hoc, de leggyakrabban egy őszi/tavaszi szombatra tervezett szülők-nevelők-gyerekek részvételével megtartott közös napok, amikor kerítést, termet festettünk, kertet újítottunk, zárakat szereltünk, egyik teremből a másikba pakoltuk az évfolyamazonos bútorokat, stb. Ezeket a programokat közösségépítő folyamat részeként fogtuk fel, és nem volt kötelező sem a pedagógusok, sem a szülők és gyerekeik számára, így valójában nem volt olyannyira megterhelő – egy bizonyos ideig. De ha az ember már a harmincadik, negyvenedik ilyen alkalmat szervezi meg, akkor már csak az igazán kitartóak maradnak, hiszen egy ilyen alkalomnak komoly előkészületi, szervezési feladatai is vannak.

Jelenleg elvben az iskolai karbantartók végzik ezeket a munkákat, de egyedül nem boldogulnak vele, ezért az iskola költségvetéséből megrendelt (és esetleg a szülők vagy a pedagógusok által megvásárolt) alapanyagokat felhasználva a legtöbb iskola mostanában is szervez egy ilyen napot.

Az intézmények költségvetésében mindig van olyan sor, amely a felújításokkal összefüggő, szakembert igénylő kiadásokra tervezett, de ha van is rá keret, gyakran olyan nehézkes a folyamat, hogy addig,

amíg egy tankerületnek történő hibabejelentéstől eljutunk a megjavításig akár több hónap is eltelik.

Ennek az az oka, hogy a folyamat a tankerületi kör miatt túl hosszadalmas a tankerületi munkatársak legjobb szándéka mellett is.

Nem az iskola rendelkezik ugyanis közvetlenül a saját költségvetésével, hanem a tankerületi engedélyezéseken kell átfuttatni az egészet:

  • adott felületen hivatalosan bejelentjük a hibát,
  • a tankerület felelőse besorolja sürgősség és szakmai problémakör szerint,
  • ezután három árajánlatot kér különböző szakemberektől (cégektől),
  • eldönti, hogy melyiket bízza meg,
  • szerződést köt,
  • majd ezután történik meg bármi.

A bármi az amúgy bármikor is megtörténhet, tehát előfordult nem egyszer, hogy szüneti (adott esetben a szabadság idejére eső) időszakban kellett bemennünk az iskolába, mert jött a vízvezetékszerelő, a villanyszerelő, vagy akinek éppen akkorra sikerült beütemeznie a munkát, és vezetői aláírásra volt szüksége a munka elvégzésének igazolásaképpen.

A tankerületi műszaki vezető (vagy akinek a feladatot leosztották) hatalmas mennyiségű adattal dolgozik, így fordulhat elő olyan eset is, hogy a javítási kérelem benyújtásától 2 év telik el a javítás megvalósításáig.

Sokkal egyszerűbb lenne, ha az iskolák a saját hatáskörükben dönthetnék el, hogy nekik mi a fontos, mi a sürgős, és önállóan végeztethetnék el a munkákat - nyilván költséghatékonyan -, hiszen a keretösszeg adott, az iskolának is érdeke (lenne) jól dönteni arról, hogy kit, mennyiért bízunk meg."

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.