Kötelező az SNI-s tanulóknak megírni a központi írásbelit?

Mutatjuk, milyen kedvezményeket kaphatnak a sajátos nevelési igényű gyerekek a középiskolai felvételin.

A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok a középfokú felvételi eljárás során kedvezményekre lehetnek jogosultak, amelyeket az érvényes szakértői véleménynek kell tartalmaznia.

Ezek a középiskolák fogadnak SNI-s diákokat Budapesten

Kedvezmények a középfokú felvételi eljárás során

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szeinrt az SNI-s tanulóknak járó kedvezmények az alábbiak lehetnek:

  • egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítés az értékelés és a minősítés alól,
  • hosszabb felkészülési idő a vizsga során (pl.: szóbeli vizsga során),
  • biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket,
  • a vizsgaszervezéssel alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

A BTMN-s tanulóknak járó kedvezmények az alábbiak lehetnek:

  • hosszabb felkészülési idő a vizsga során (pl.: szóbeli vizsga során),
  • biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket,
  • a vizsgaszervezéssel alkalmazkodni kell az adottságaihoz

A központi írásbeli vizsgára vonatkozó szabályok

Ha a kiválasztott középiskola feltételként előírja a központi írásbeli vizsga letételét, akkor a magyar nyelv és/vagy matematika tantárgyból értékelés és minősítés alól mentesített SNI-s tanulónak és szülőjének még a jelentkezés előtt tisztázniuk kell az alábbiakat:

  • Szükséges-e a tanulónak részt vennie a központi írásbelin (egyik vagy mindkét tantárgyból) a mentesítés ellenére?
  • Az iskola elbírálja-e a felvételi jelentkezést a központi írásbeli eredménye nélkül, esetleg csak az egyik tantárgy eredményét figyelembe véve, vagy más – az intézmény alapdokumentumaiban rögzített – módon?

A mentesítés ellenére a tanuló és a szülő dönthet úgy is, hogy ha valamelyik kiválasztott iskola kéri, a tanuló mégis részt vesz az írásbeli vizsgán.

Középiskolai felvételi 2026

Fontos, hogy az SNI-s tanuló a szakértői vélemény alapján kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott középiskolától kérheti a központi írásbeli vizsga alóli felmentést – az írásbelit szervező iskolától nem, még akkor sem, ha később végül csak oda adja be a jelentkezését.

Amennyiben a diák több középiskolába is jelentkezik, előfordulhat, hogy az egyes intézmények eltérően döntenek arról, szükséges-e a vizsga eredménye. Ha az egyik iskola megköveteli a központi írásbeli pontszámát, a másik viszont nem, a szülő és a tanuló döntésén múlik, hogy az összes körülmény mérlegelése után részt vesznek-e a vizsgán.

Összességében tehát a szülő feladata, hogy minden kiszemelt intézménnyel külön-külön egyeztessen a fenti kérdésekről.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.