2,5 millió forintot kaphatnak a legjobb tanárok

25. alkalommal hirdették meg a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, amelyre 2025. október 13-ig lehet jelölni olyan pedagógusokat, akik legalább tíz éve tanítanak matematikát, fizikát, kémiát vagy biológiát, és diákjaik kiemelkedő versenyeredményeket értek el. A nyertes tanárok fejenként 2,5 millió forintos jutalomban részesülnek.

A díjat az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért alapította 25 éve, hogy a magyar közoktatás kiemelkedő reálárgyakat oktató tanárainak munkáját elismerje.

„Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem a tanáraik nevét is ismerjük” – szól a díj szellemisége, amely Rátz László legendás pedagógus nevét viseli, aki többek között Neumann János és Wigner Jenő tanára volt.

Híres női tudósok

A pályázatra olyan pedagógusok jelölhetők, akik:
  • legalább tíz év tapasztalattal rendelkeznek az 5–12. évfolyam reáltárgyainak oktatásában,
  • tanítványaik kimagasló eredményeket értek el hazai vagy nemzetközi versenyeken,
  • támogatják a tehetséggondozást, beleértve a hátrányos helyzetű diákokat,
  • részt vesznek szakmai programok, versenyek szervezésében, és folyamatosan képezik magukat,
  • előnyt jelent szakmai publikáció, tankönyv- vagy segédanyag-készítés.

A jelölés bárki számára nyitott – diákok, szülők, kollégák, intézmények vagy szervezetek is tehetnek ajánlást. A nevezéseket online lehet benyújtani a díj hivatalos oldalán október 13-ig. A nyertes pedagógusok (várhatóan nyolcan) 2,5 millió forintos díjat kapnak. A díjátadó ünnepségre 2025. december közepén kerül sor.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.