Hét hírei: kijött a 2025/2026-os tanév rendje, ilyen ponthatárokat húztak az egyetemek

Július 23-án kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárait, megtudtuk, mely képzésekre kellett a legtöbb pontot összegyűjteni. Utánajártunk, mi az oka annak, hogy egy szakon akár 400 pont eltérés is lehet két egyetem ponthatára között - mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.

Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje

A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.

Brutálisan magas pontok, rekordszámú gólya - minden, amit a 2025-ös ponthatárokról érdemes tudni

Rekordszámú gólya az ELTE-n, emelkedő ponthatárok a BME-n, extrém magas pontok a Corvinuson – július 23-án este 8-kor kiderült, hogy a 130 ezer felvételiző közül kit, hova vettek fel. Sokan azonban nem feltétlen voltak boldogok, hiszen úgy vélik, elszámolták a pontjaikat.

Több mint 20 pont különbség is lehet - ilyen ponthatárok voltak a legnépszerűbb mesterszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.

Diplomatajelzéses terepjáróval közlekedett a Mátészalkai Szakképzési Centrum kancellárja

A kancellárnak nem kellett lemondani annak ellenére, hogy a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. A Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal pedig csak hallgat az ügyben.

Három nappal hosszabb lesz, mint tavaly – így alakul a 2025/2026-os szakképzési tanév rendje

11 napos őszi, 16 napos téli és szintén 11 napos tavaszi szünettel számolhatnak majd a következő tanévben a szakképzésen tanuló diákok.

Megugrottak a budapesti albérletárak - nehéz helyzetbe kerülhetnek a frissen felvett egyetemisták

Budapest belső kerületeiben már ritkán lehet havi 100 ezer forint alatt kiadó szobát találni.

Itt a felvételi összes ponthatára egy helyen

Egy kattintással elérhetitek az összes egyetem összes képzésének ponthatárát az Eduline-on. Mutatjuk, pontosan hol.

Felvételi 2025: mutatjuk a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések ponthatárait

Közel 130 ezren jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Mutatjuk, milyen ponthatárok kellettek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokhoz.

10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni

A Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment képzésére 500 ponttal lehetett bekerülni, de az ELTE jogászképzésre, a Károlin levelezőn pszichológiára és a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra is szinte földöntúli felvételi eredményre volt szükség.

98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin

A maximális 500 pontból mindössze 98 pontra volt szüksége azoknak a felvételizőknek, akik erre a gazdálkodási és menedzsment levelező szakra jelentkeztek. Ez a pontszám pedig a 2025-ös felsőoktatási felvételi egyik legalacsonyabb ponthatára.

Ponthatárhúzás 2025: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre

A mesterképzések közül első helyen idén is a pszichológia szakot jelölték meg a legtöbben (elsőhelyes jelentkezők száma: 891), a második legnépszerűbb szak pedig a vezetés és szervezés (460 elsőhelyes jelentkező) volt.

Felvételi 2025: miért van az, hogy az egyetem végül nem indította el a szakot?

Az idei felvételin is rengeteg olyan szak volt, főleg felsőoktatási szakképzések, amiket végül az egyetemek nem indítottak el.

Hogy lehet, hogy ugyanazon a szakon az egyik egyetemen 98, a másikon 500 a ponthatár?

Érdekes jelenség, de a magyarázat nem túl bonyolult rá.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.