Hét hírei: kijött a 2025/2026-os tanév rendje, ilyen ponthatárokat húztak az egyetemek

Július 23-án kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárait, megtudtuk, mely képzésekre kellett a legtöbb pontot összegyűjteni. Utánajártunk, mi az oka annak, hogy egy szakon akár 400 pont eltérés is lehet két egyetem ponthatára között - mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.

Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje

A Belügyminisztérium a Magyar Közlönyben hozta nyilvánosságra a 2025/2026-os tanév hivatalos rendjét: a tervezethez képest egy héttel tovább fog tartani a tanév első féléve.

Brutálisan magas pontok, rekordszámú gólya - minden, amit a 2025-ös ponthatárokról érdemes tudni

Rekordszámú gólya az ELTE-n, emelkedő ponthatárok a BME-n, extrém magas pontok a Corvinuson – július 23-án este 8-kor kiderült, hogy a 130 ezer felvételiző közül kit, hova vettek fel. Sokan azonban nem feltétlen voltak boldogok, hiszen úgy vélik, elszámolták a pontjaikat.

Több mint 20 pont különbség is lehet - ilyen ponthatárok voltak a legnépszerűbb mesterszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.

Diplomatajelzéses terepjáróval közlekedett a Mátészalkai Szakképzési Centrum kancellárja

A kancellárnak nem kellett lemondani annak ellenére, hogy a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. A Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal pedig csak hallgat az ügyben.

Három nappal hosszabb lesz, mint tavaly – így alakul a 2025/2026-os szakképzési tanév rendje

11 napos őszi, 16 napos téli és szintén 11 napos tavaszi szünettel számolhatnak majd a következő tanévben a szakképzésen tanuló diákok.

Megugrottak a budapesti albérletárak - nehéz helyzetbe kerülhetnek a frissen felvett egyetemisták

Budapest belső kerületeiben már ritkán lehet havi 100 ezer forint alatt kiadó szobát találni.

Itt a felvételi összes ponthatára egy helyen

Egy kattintással elérhetitek az összes egyetem összes képzésének ponthatárát az Eduline-on. Mutatjuk, pontosan hol.

Felvételi 2025: mutatjuk a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések ponthatárait

Közel 130 ezren jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Mutatjuk, milyen ponthatárok kellettek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokhoz.

10 szak, ahova extrém magas pontszámmal lehetett bejutni

A Dunaújvárosi Egyetem állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment képzésére 500 ponttal lehetett bekerülni, de az ELTE jogászképzésre, a Károlin levelezőn pszichológiára és a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra is szinte földöntúli felvételi eredményre volt szükség.

98, 100, 104 - ilyenek voltak a legalacsonyabb ponthatárok az idei felvételin

A maximális 500 pontból mindössze 98 pontra volt szüksége azoknak a felvételizőknek, akik erre a gazdálkodási és menedzsment levelező szakra jelentkeztek. Ez a pontszám pedig a 2025-ös felsőoktatási felvételi egyik legalacsonyabb ponthatára.

Ponthatárhúzás 2025: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre

A mesterképzések közül első helyen idén is a pszichológia szakot jelölték meg a legtöbben (elsőhelyes jelentkezők száma: 891), a második legnépszerűbb szak pedig a vezetés és szervezés (460 elsőhelyes jelentkező) volt.

Felvételi 2025: miért van az, hogy az egyetem végül nem indította el a szakot?

Az idei felvételin is rengeteg olyan szak volt, főleg felsőoktatási szakképzések, amiket végül az egyetemek nem indítottak el.

Hogy lehet, hogy ugyanazon a szakon az egyik egyetemen 98, a másikon 500 a ponthatár?

Érdekes jelenség, de a magyarázat nem túl bonyolult rá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.