Érdekes jelenség, de a magyarázat nem túl bonyolult rá.
Első helyen 4484-en, összesen pedig 18 885-en jelölték meg a gazdálkodási és menedzsment szakot a felvételi listájuk valahanyadik helyén, így az előző évekhez hasonlóan idén is ez az alapszak volt a legnépszerűbb a felsőoktatási felvételiben.
A bejutáshoz szükséges ponthatárok egyetemenként eltérőek és igencsak széles skálán mozognak idén, hiszen a Dunaújvárosi Egyetem államilag finanszírozott, levelező képzésére 500 pont lett a ponthatár.
- A Budapesti Corvinus Egyetem ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésén 443,
- a Debreceni Egyetemen 407,
- a Tomori Pál Főiskolán viszont a nappali tagozatos, önköltséges képzéshez elég volt 160 pont,
a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán pedig még ennél is kevesebb.
A nappali tagozatos, önköltséges képzéshez 116, az önköltséges, de levelező tagozathoz pedig mindössze 98 pont kellett.
Hogyan számolják a ponthatárokat?
Az, hogy egy adott szakra hol "húzzák" meg a ponthatárt, több tényezőtől is függ.
A felvételi tájékoztató szerint összesen öt szempontot vesznek figyelembe.
Ez az öt szempont
- a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
- az intézmények kapacitása,
- az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
- az általuk megadott minimális pontszám (amennyiben van), valamint
- a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.
500 pontból 500 a ponthatár? Az meg hogy lehet?
A ponthatárok megállapításakor számít az is, hogy egy szakra hányan jelentkeztek.
Mivel a ponthatárt minden esetben az a pontszám adja, amennyivel az utolsóként felvett felvételiző még bekerült az adott képzésre, ha egy szakon a ponthatár a maximális 500 pont vagy ahhoz közeli, az elmúlt évek tapasztalatai alapján arról lehet szó, hogy arra az adott képzésre és finanszírozási formára mindössze egy hallgató jelentkezett, aki ilyen kiváló eredményt ért el a felvételi folyamat során.
Máshol miért ennyire alacsony?
A gazdálkodási és menedzsment szak az ország legtöbb felsőoktatási intézményében elérhető, és mint ahogyan azt korábban is említettük, a ponthatárok megállapításakor számít "a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás is."
Hogy ez pontosan mit jelent?
Közel 19 ezer felvételiző közül 4484-en jelölték meg a gazdálkodási és menedzsment szakot, akiknek többsége feltételezhetően olyan egyetemeket tett az első helyre, ahol híresen jók a gazdasági képzések. Ezeken tehát - értelemszerűen - a ponthatárok magasak lesznek, hiszen felszívják a lehető legkiválóbb hallgatókat az elérhető férőhelyekre.
Más intézmények tehát a hozzájuk első helyen jelentkező hallgatók mellett azokból "válogatnak", akik a korábban említett "kiemelkedő" egyetemekre vagy nem kerültek be, és helyette a listájuk második, harmadik vagy sokadik helyére vették fel őket, vagy ezeket nem is jelölték meg. Például azért, mert nem akarnak a lakóhelyüktől messze költözni, vagy nem tudnák finanszírozni a lakhatásukat.
Így - mivel az érintett egyetemek is arra törekednek, hogy feltöltsék a férőhelyeiket, előfordulhat, hogy ugyanarra a szakra és ugyanarra a képzésre valaki például 380 ponttal jut be, de a keretszámok alapján még befért a 98 pontos jelentkező is, ezért a ponthatár 98 lesz.
Arra egyébként, hogy valaki kevesebb mint 280 ponttal egyetemre járhasson, 2023 óta van lehetőség. A kormány ugyanis ekkor törölte el a központilag meghatározott minimumponthatárokat.
Ez korábban a maximális 500 pontból
- alapszakok esetén 280,
- felsőoktatási szakképzés esetén 240
pont volt.
Mesterképzések esetén pedig a maximális 100 pontból 50.
A minimumponthatárok eltörléséről és a 2023-ban először felbukkanó döbbenetesen alacsony ponthatárokról akkor Polónyi István oktatáskutatóval is beszélgettünk. A vele készült interjúnkat itt olvashatjátok el
