Több mint 20 pont különbség is lehet - ilyen ponthatárok voltak a legnépszerűbb mesterszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.

  • Székács Linda

Mivel a ponthatárokat az utolsóként felvett hallgatók pontszáma adja, az alapszakokhoz hasonlóan a mesterképzések ponthatáraira is jellemző a diverzitás. Lehet, hogy valahová az egyik évben még csak 60 pont kellett a bejutáshoz, a következőben viszont már 80 a maximálisan megszerezhető 100 pontból.

Tippelgetni, találgatni tehát nem igazán érdemes, kiváltképp mert a felvételi pontszám több tényezőtől is függ. Ilyen

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.
Ettől függetlenül sokan szeretik nézegetni, hogy hogyan alakultak a ponthatárok az idei felvételit megelőző években, ezért a legnépszerűbb alapképzések után kigyűjtöttük a legnépszerűbb mesterképzéseket is, zárójelben a 2025-ös elsőhelyes és összes jelentkezők számával:

pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 891, összes jelentkező: 2582)

2024

  • ELTE: 72
  • PPKE: 65
  • KRE: 55
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 81
  • PPKE: 66
  • KRE: 65
  • SZTE: 51

2022

  • ELTE: 55
  • PPKE: 51
  • KRE: 59
  • SZTE: 54

vezetés és szervezés (elsőhelyes jelentkezők száma: 460, összes jelentkező: 1235)

2024

  • BCE: 75
  • ELTE: 63
  • DE: 74

2023

  • BCE: 75
  • ELTE: 68
  • DE: 80

2022

  • BCE: 79
  • ELTE: 60
  • DE: 98

programtervező informatikus (elsőhelyes jelentkezők száma: 361, összes jelentkező: 687)

2024

  • ELTE: 80
  • DE: 72
  • PE: 82

2023

  • ELTE: 80
  • DE: 77
  • PE: 80

2022:

  • ELTE: 80
  • DE: 57
  • PE: 78

pénzügy (elsőhelyes jelentkezők száma: 336, összes jelentkező: 768)

2024

  • ELTE: 47
  • SZTE: 93
  • PTE: 90

2023

  • ELTE: 67
  • SZTE: 82
  • PTE: 86

2022

  • ELTE: 64
  • SZTE: 84
  • PTE: 91

kommunikáció- és médiatudomány (elsőhelyes jelentkezők száma: 331, összes jelentkező: 885)

2024

  • ELTE: 71
  • KRE: 72
  • SZTE: 88

2023

  • ELTE: 54
  • KRE: 53
  • SZTE: 75

2022

  • ELTE: 50
  • KRE: 67
  • SZTE: 66

Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?

Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.