Fogvatartottak készítik a mobiltelefonok tárolására szolgáló iskolai szekrényeket

Az elmúlt hónapokban egyre több iskolában jelent meg az egyforma, szürke fémszekrény, ami az eddigi tapasztalatok alapján be is vált.

Az iskolákban bevezetett mobiltelefon-használati tilalom után hónapokkal kezdtek el megérkezni azok a fémszekrények, amelyekben a diákok elzárhatják az eszközeiket. A HVG szerint a tárolók Sopronkőhidán készülnek, ahol fogvatartottak dolgoznak az iskolai bútorok és egyéb berendezések előállításán.

A mobiltelefon-használat korlátozását egy tavaly augusztusi rendelet szabályozta, ám a tárolás módját az iskolákra bízták, ami kezdetben nagy bizonytalanságot okozott. Sok intézmény rögtönzött megoldásokkal, például borítékokkal vagy a portán történő leadással próbálta megoldani a helyzetet, ám ezek nem bizonyultak hatékonynak.

Több iskolában is a szülőknek kellett gondoskodni a mobiltelefonok tárolásáról.

Végül a Belügyminisztérium és a tankerületek közreműködésével elkezdődött a szekrények beszerzése. Szülők beszámolója szerint az országban egyszerre több iskolába is megérkeztek a szürke, kulccsal zárható szekrények. Volt, ahol ősszel a tankerület mérte fel rá az igényt.

A szekrények a beszámolók alapján jól működnek. „Külön kulcs nyitja mindegyik fakkot, de van egy főkulcs is, ami minden szekrényt nyit, arra az esetre, ha valaki elveszítené a saját kulcsát.”

- írja a HVG.

A tankerületek által közzétett szerződések szerint a Sopronkőhida Kft. gyártotta a szekrényeket, amely cég az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában áll és fogvatartottak foglalkoztatásával működik.

A szülők szerint bevált az iskolai telefontilalom, a diákoknak viszont okozhat fennakadásokat az okoseszközök hiánya.

A beszerzési folyamat 2024 októberében indult, és számos vidéki, valamint budapesti tankerület is rendelt a szekrényekből. A Dél-Pesti Tankerület például 138 darab, 30 rekeszes értékmegőrzőt vásárolt valamivel több mint 12 millió forintért, ami darabonként körülbelül 90 ezer forintos árat jelent.

Abban sincs semmi különös, hogy fogvatartottak keze közül kerülnek ki a szekrények. A lap tájékoztatása szerint Sopronkőhidán készülnek például iskolai padok, tanulóasztalok, de még menzák étkezőasztalai, vagy tornaöltözők fogasok is. Szegeden és Budapesten pedig a többi közt tornazsámolyokat, bordásfalakat, tornapadokat és tornaszekrényeket is gyártanak.

 

Nyitókép forrása: Shutterstock

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.