Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hatezer forinttal emelkedett a nyelvvizsga-támogatás összege, meghosszabbították a diákhitel kamatstopot, és a diplomás GYED összege is több lesz idén. Mutatjuk, hogyan változnak a támogatások és az eljárási díjak 2025-ben az oktatásban.
Nyelvvizsga-támogatás
Ismét megemelték az első nyelvvizsga után visszaigényelhető nyelvvizsga-támogatás maximális összegét. A Magyar Államkincstár honlapján közzétett friss adatok szerint a tavalyi 66 700 forintról 72 700 forintra nőtt 2025-re a visszaigényelhető összeg maximuma.
A támogatásra azok jogosultak, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek
Az összeget a Magyar Államkincstártól lehet visszaigényelni a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számított egy éven belül.
Diplomás GYED
A diplomás GYED összege is változik, ami 2025-ben az alapképzésben tanulók esetén a minimálbér 70 százaléka, tehát bruttó 203 560 forint. Mesterképzésen az összeg megállapításának alapját a garantált bérminimum képezi, ami 2025-ben bruttó 348 800 forint. Ennek 70 százaléka - tehát a diplomás gyed összege - bruttó 244 460 ezer forint.
2024-hez képest ezek az összegek kicsivel több, mint 16 ezer forinttal emelkedtek.
A támogatást azok kaphatják meg, akik sima gyedre nem jogosultak, azonban a gyerekük születését megelőző két évben legalább két féléven keresztül a felsőoktatásban teljes idejű képzésben tanultak és a gyerekük a hallgatói jogviszony ideje alatt vagy a hallgatói jogviszony szüneteltetését vagy megszűnését követő egy éven belül született vagy születik.
Diákhitel kamatstop
A Diákhitel1 kamata 2023 első felében 4,99 százalékról 7,99 százalékra nőtt. Ezt követően Nemzetgazdasági Minisztérium elrendelte a kamatstopot, amit azóta félévenként meghosszabbítanak. 2024. december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben a hír, miszerint 2025. június 30-ig ismét meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstopot. Ennek értelmében a kamat mértéke 2025. első felében is 7,99 százalék marad.
Fontos azonban tudni, hogy ez csak a 2024. december 31i-g között diákhitelszerződésekre vonatkozik. Szerdahelyi Kinga, a Diákhitel marketing és kommunikációs igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy a január elsejét követően felvett Diákhitel1 kamata 9,65%-ra változik.
A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen áll a hallgatók rendelkezésére. Emellett a Diákhitel Központ azt is közölte, hogy 2025-ben a munkáltató adómentesen, értékhatár korlátozása nélkül támogathatja munkavállója Diákhitel2 törlesztését, előtörlesztését.
Közép- és emelt szintű érettségi vizsgadíjak
Ahogy arról az Eduline-on is beszámoltunk, 2025-től a minimálbér összege bruttó 290 800 forintra emelkedett. Ugyanakkor ehhez kötött az érettségi vizsgák Oktatási Hivatalnak fizetendő díjának összege is.
A vizsgázóknak a középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összegét, míg az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét kell kifizetniük Oktatási Hivatal számára.
Ezek alapján 2025-ben
ami a 2024-es árakhoz képest középszinten 4000, emelt szinten pedig 6000 forintos emelkedést jelent.
Felsőoktatási felvételi jelentkezési díja
A felvételi eljárás során a jelentkezők díjmentesen három jelentkezési helyet jelölhetnek meg. Egy jelentkezési helynek minősül ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formája. Azonban, ha a felvételizők ezen felül plusz helyet is hozzá szeretnének adni a listájukhoz, akkor további három jelentkezési hely választása esetén 2000-2000 Ft kiegészítő eljárási díjat kell fizetniük.
Egyelőre maradtak a tavalyi nyelvvizsgadíjak
A nyelvvizsgák díjai egyelőre nem változtak, így jelenleg átlagosan 50-55 ezer forintot kell fizetni egy B2-es komplex nyelvvizsgáért, de találtunk olyan helyet is, ami viszonylag „olcsóbb”, és 40 ezer forintot kérnek el egy vizsgalehetőségért.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.