Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mivel az összegek a minimálbér és a garantált bérminimum alapján vannak meghatározva, ezek is nőnek.
2025. január 1-től a minimálbérrel és a garantált bérminimummal együtt számos további juttatás összege is növekedett, hiszen bizonyos támogatások alapját ezek adják.
Ilyen többek között a gyermekgondozási díj, azaz GYED, aminek a maximum összege havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azaz bruttó 407 120 forint lehet.
De nőtt a diplomás GYED összege is, amit azok kaphatnak, akik sima gyedre nem jogosultak, azonban a gyerekük születését megelőző két évben legalább két féléven keresztül a felsőoktatásban teljes idejű képzésben tanultak és a gyerekük a hallgatói jogviszony ideje alatt vagy a hallgatói jogviszony szüneteltetését vagy megszűnését követő egy éven belül született vagy születik.
Ennek összege 2025-ben alapképzésben tanulók esetén a minimálbér 70 százaléka, ami bruttó 203 560 forintot jelent. Mesterképzés esetén az összeg megállapításának alapját a garantált bérminimum képezi, aminek az összege 2025-ben bruttó 348 800 forint. Ennek 70 százaléka - tehát a diplomás gyed összege - bruttó 244 460 ezer forint.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.