500-750 ezer forintra emelték a tanárképzésen tanulók ösztöndíjának összegét

Tanárszakosok, tanító alapszakosok és gyógypedagógus hallgatók pályázhatnak rá, amennyiben vállalják a szükséges feltételeket.

  • Székács Linda

Félévente akár 500-750 ezer forintot is kaphatnak az osztatlan tanárképzésen vagy tanító alapképzésen tanuló egyetemisták, amennyiben vállalják a Klebelsberg-ösztöndíj feltételeit - írja a honlapján a Klebelsberg Központ.

A program célja a tanári vagy gyógypedagógus pályát választó hallgatók támogatása a képzésük alatt anyagilag, azt oklevél megszerzését követően pedig az elhelyezkedésben is. Ezért azoknak, akik jelentkeznek rá, a pályázat benyújtásakor meg kell jelölniük három olyan vármegyét, ahol a végzést követően hajlandóak lennének jogviszonyt létesíteni

  • osztatlan tanárképzés, osztott tanárképzés és tanító alapképzési szak esetén legalább az ösztöndíj folyósítási ideje kétszeresének megfelelő időtartamig,
  • gyógypedagógia alapképzési szak esetén legalább az ösztöndíj folyósításának megfelelő időtartamig.

"A végzettségüket megszerző ösztöndíjasok részére a Központ a pályázat benyújtásakor a pályázó által megjelölt három vármegye tankerületi központjai által fenntartott köznevelési intézményeiben ajánl fel pedagógus állást. Az ösztöndíjas önállóan is kereshet munkahelyet, amennyiben nem felel meg számára a Központ által felajánlott állások egyike sem" - teszik hozzá.

A pályázat benyújtási határideje 2025. január 19. A pályázatot elektronikus formában és papír alapon, postai úton kell benyújtani, vagy postai úton történő megküldés helyett ügyfélkapun keresztül is benyújtható. A részletekről itt olvashattok bővebben.

Mitől függ az ösztöndíj összege?

Az ösztöndíj összegét első alkalommal a pályázati felhívásban rögzített értékelési pontrendszer szerint, a későbbiekben a tanulmányi eredmény alapján állapítják meg. Az összege az osztatlan vagy osztott tanárképzésben és tanító alapszakon tanulóknak félévente 500-750 ezer forint között, míg a gyógypedagógusoknak félévente 125-375 ezer forint között alakul.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.