Nem indult zökkenőmentesen a 2024/25-ös tanév. Mutatjuk, mik történtek szeptemberben.
Rekkenő hőségben, strandolással, osztálykirándulásokkal és iskolai telefontilalommal kezdődött el szeptemberben a 2024/25-ös tanév.
Az első napokban főként az okozott fejtörést, hogy hogyan fogják tárolni a diákok tanítás elején leadott telefonjait. Voltak, akik attól féltek, ellopják majd a készülékeket, vagy hogy azok egymás hegyén-hátán megsérülnek majd. A tilalmat többen megpróbálták kijátszani, vagy éppen kisebb-nagyobb csínyekkel borsot törni a tanáraik orra alá, még ha nem is ők voltak felelősek a kormány intézkedéséért.
A Threads nevű alkalmazáson például egy középiskolás diák arról számolt be; a nap elején 5 perces különbségekkel mindenki ébrestőt állított be a telefonján, így órákon keresztül azoktól zengett az igazgatói iroda, ahová elzárták a készülékeket.
De nem csupán a diákok telefonhasználatát korlátozta a kormány, hanem a tanárokét is.
"A pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja” - foglalták bele a Magyar Közlönybe.
A hónap közepén aztán nagyot fordult az időjárás és a kezdeti kánikulát heves esőzések váltották fel, ami miatt a Duna vízszintje jóval a veszélyes szint fölé emelkedett. Az árvízvédelemben általános iskolások, középiskolások és egyetemisták is kivették a részüket.
Megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken
Furcsa látvány tárult azok elé, akik szeptember 1-jén a Magya Rádió egykori épületének környékén jártak, ahol egy kamionnal a helyszínre érkező, a bontási munkálatokat megkezdő munkás szóváltásba keveredett az épület lebontása ellen tiltakozókkal és a járművel próbálta eltolni őket.
A hónap során ismét terítékre került az állami egyetemeken dolgozók béremelése, miután az azokról szóló egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a leveleikre pedig akkor már több mint hetven napja nem kapott választ a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
De rossz hírekkel indult a tanév a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményekben is, melyek hallgatói szeptembertől már nem vehetnek részt az Erasmus+ programban, mivel a kormánynak ezidáig (és a mai napig sem) sikerült megegyeznie az Európai Bizottsággal,
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
