Hiába a hajnali szellőztetés, 40 fokos kánikulában tanulnak a diákok a tanév első napjaiban

Tanulnának, de nem tudnak.

  • Székács Linda

"Ma sem fáztak a gyerekek" - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ahhoz a Facebookon megosztott fotóhoz, amin egy hőmérő szerint 40,2 fokos meleg van egy iskola tantermében.

Ahogyan az várható volt, a szokatlan szeptemberi kánikula nem kíméli a diákokat. Csakúgy, mint a tanév utolsó heteiben, a klíma nélküli oktatási intézményekben most is elviselhetetlen melegben tanulnak a gyerekek.

 

Megoldásként a kormányzat a hét elején elrendelte az iskolák hajnali szellőztetését, hogy így próbálják lehűteni az épületeket a tanórák előtt, számos iskolában pedig rövidített órákat rendeltek el az igazgatók, hogy a diákok hamarabb hazamehessenek.

Olyan Zala vármegyei intézményről is tudunk azonban, ahol a diákok és a szülők ventilátorokkal próbálták elviselhetőbbé tenni a forróságot, ezek használatát viszont az iskola igazgatója megtiltotta.

 

‼️Zalaegerszeg, Ady iskola 2024.09.02.‼️"A tegnapi iskolakezdésre a szülők bevittek több osztályba ventillátort, hogy...

Posted by Szeretlek Zala on Tuesday, September 3, 2024

Vannak egyébként olyan iskolák, ahol a tanév első hetére a forróság miatt inkább kirándulásokat, strandolást szerveztek, mivel a tanítás ilyen körülmények között egyelőre szinte lehetetlen.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.