Strandolással, osztálykirándulással indul a tanév számos iskolában a hőség miatt

A pedagógusok és a szülők is úgy látják, a forróságban értelmetlen bent tartani a gyerekeket az iskolában. Tanítás helyett ahol megtehetik, kirándulásokat szerveztek az első hétre.

  • Székács Linda

Hőségriadóval, 32-38 fokos kánikulával indul a 2024/25-ös tanév. Így tértek vissza a gyerekek szeptember 2-án reggel a gyakran régi, rossz állapotú, nem klimatizált iskolaépületekbe.

Enyhülést leghamarabb péntekre jósolnak, de a nyári meleg akár szeptember közepéig, végéig is maradhat, ami nehezíti a diákok koncentrációját és a nyári szünet után az iskolai mindennapokba való visszazökkenést.

Strand, osztálykirándulás, filmezés

"Á, dehogyis, strandra megyünk egész héten" - válaszolta egy ismerős 5. osztályos kislány szeptember 1-jén vasárnap arra a kérdésemre, hogy az órarendek lediktálása és az első napi osztályfőnöki órák után esetleg dolgozatokkal, ismétléssel indul-e a tanév az iskolájában.

A vidéki intézményben az évnyitót már augusztus 30-án pénteken megtartották, ahol az osztályfőnök már jelezte a szülőknek, hogy a várható forróság miatt, klimatizált termek hiányában az első hetet "lazára veszik", és a szülők hozzájárulásával a helyi strandon töltik.

Nincs értelme az iskolában ülni, semmit sem tudnak kezdeni a gyerekekkel ilyen melegben

- értett egyet a szülő a tanárok döntésével.

Egy másik vidéki iskolában az első héten osztálykirándulásra mennek a 3. osztályos gyerekek. Azt mondják; direkt így tervezték, hiszen előrelátható volt, hogy a kánikula nem fog egyik napról a másikra véget érni az iskolakezdés miatt. Ahelyett tehát, hogy a termekben ülnének, inkább kirándulni mennek a gyerekekkel; állatkertbe, játszóházba, szabadstrandra.

Ahol erre nincs lehetőség, ott klíma hiányában ventilátorokkal próbálják enyhíteni a forróságot a termekben és tanulás helyett beszélgetéseket, filmnézéseket szerveznek a gyerekeknek.

Olaszországban az októberi iskolakezdést szorgalmazzák

A rendkívüli hőség nem csak a magyar diákok és pedagógusok számára nehezíti meg az évkezdést, de más európai országokban is befolyásolja azt. Olaszországban például levélben szólította fel néhány szakszervezet és egyesület Giuseppe Valditara olasz oktatási minisztert, hogy a klímaváltozás miatti hőségre való tekintettel szeptember közepe helyett inkább októberben kezdődjön a tanév az iskolákban.

A szakszervezetek a diákok érdekei mellett azért is írtak az oktatási miniszternek, mert Olaszországban is egyre több az idős tanár, akik rosszul viselik az extrém meleg időjárást. A kezdeményezésnek azonban a szülők nem örülnek. Szerintük már a három hónapos szünidő is túl hosszú, anyagilag megterhelő és összeegyeztethetetlen a munkájukkal.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.