A pedagógusok és a szülők is úgy látják, a forróságban értelmetlen bent tartani a gyerekeket az iskolában. Tanítás helyett ahol megtehetik, kirándulásokat szerveztek az első hétre.
Hőségriadóval, 32-38 fokos kánikulával indul a 2024/25-ös tanév. Így tértek vissza a gyerekek szeptember 2-án reggel a gyakran régi, rossz állapotú, nem klimatizált iskolaépületekbe.
Enyhülést leghamarabb péntekre jósolnak, de a nyári meleg akár szeptember közepéig, végéig is maradhat, ami nehezíti a diákok koncentrációját és a nyári szünet után az iskolai mindennapokba való visszazökkenést.
Strand, osztálykirándulás, filmezés
"Á, dehogyis, strandra megyünk egész héten" - válaszolta egy ismerős 5. osztályos kislány szeptember 1-jén vasárnap arra a kérdésemre, hogy az órarendek lediktálása és az első napi osztályfőnöki órák után esetleg dolgozatokkal, ismétléssel indul-e a tanév az iskolájában.
A vidéki intézményben az évnyitót már augusztus 30-án pénteken megtartották, ahol az osztályfőnök már jelezte a szülőknek, hogy a várható forróság miatt, klimatizált termek hiányában az első hetet "lazára veszik", és a szülők hozzájárulásával a helyi strandon töltik.
Nincs értelme az iskolában ülni, semmit sem tudnak kezdeni a gyerekekkel ilyen melegben
- értett egyet a szülő a tanárok döntésével.
Egy másik vidéki iskolában az első héten osztálykirándulásra mennek a 3. osztályos gyerekek. Azt mondják; direkt így tervezték, hiszen előrelátható volt, hogy a kánikula nem fog egyik napról a másikra véget érni az iskolakezdés miatt. Ahelyett tehát, hogy a termekben ülnének, inkább kirándulni mennek a gyerekekkel; állatkertbe, játszóházba, szabadstrandra.
Ahol erre nincs lehetőség, ott klíma hiányában ventilátorokkal próbálják enyhíteni a forróságot a termekben és tanulás helyett beszélgetéseket, filmnézéseket szerveznek a gyerekeknek.
Olaszországban az októberi iskolakezdést szorgalmazzák
A rendkívüli hőség nem csak a magyar diákok és pedagógusok számára nehezíti meg az évkezdést, de más európai országokban is befolyásolja azt. Olaszországban például levélben szólította fel néhány szakszervezet és egyesület Giuseppe Valditara olasz oktatási minisztert, hogy a klímaváltozás miatti hőségre való tekintettel szeptember közepe helyett inkább októberben kezdődjön a tanév az iskolákban.
A szakszervezetek a diákok érdekei mellett azért is írtak az oktatási miniszternek, mert Olaszországban is egyre több az idős tanár, akik rosszul viselik az extrém meleg időjárást. A kezdeményezésnek azonban a szülők nem örülnek. Szerintük már a három hónapos szünidő is túl hosszú, anyagilag megterhelő és összeegyeztethetetlen a munkájukkal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
