A hőség miatt csak októberben kezdődhet az iskola Olaszországban

A szülők azonban nem örülnének ennek.

  • Székács Linda

Levélben szólította fel néhány szakszervezet és egyesület Giuseppe Valditara olasz oktatási minisztert, hogy a klímaváltozás miatti hőségre való tekintettel szeptember közepe helyett inkább októberben kezdődjön a tanév az iskolákban - írja az ANSA.

Olaszországban a tanév régiónként eltérő időpontokban, de többnyire szeptember közepén kezdődik és június közepéig tart. Figyelembe veszik például a helyi ünnepeket, fesztiválokat, és természetesen az időjárást is.

A szakszervezetek most a diákok érdekei mellett azért is írtak az oktatási miniszternek, mert Olaszországban is egyre több az idős tanár, akik rosszul viselik az extrém meleg időjárást. A kezdeményezésnek azonban a szülők nem örülnek. Szerintük már a három hónapos szünidő is túl hosszú, anyagilag megterhelő és összeegyeztethetetlen a munkájukkal.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.