Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Nem indult zökkenőmentesen a 2024/25-ös tanév. Mutatjuk, mik történtek szeptemberben.
Rekkenő hőségben, strandolással, osztálykirándulásokkal és iskolai telefontilalommal kezdődött el szeptemberben a 2024/25-ös tanév.
Az első napokban főként az okozott fejtörést, hogy hogyan fogják tárolni a diákok tanítás elején leadott telefonjait. Voltak, akik attól féltek, ellopják majd a készülékeket, vagy hogy azok egymás hegyén-hátán megsérülnek majd. A tilalmat többen megpróbálták kijátszani, vagy éppen kisebb-nagyobb csínyekkel borsot törni a tanáraik orra alá, még ha nem is ők voltak felelősek a kormány intézkedéséért.
A Threads nevű alkalmazáson például egy középiskolás diák arról számolt be; a nap elején 5 perces különbségekkel mindenki ébrestőt állított be a telefonján, így órákon keresztül azoktól zengett az igazgatói iroda, ahová elzárták a készülékeket.
De nem csupán a diákok telefonhasználatát korlátozta a kormány, hanem a tanárokét is.
"A pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja” - foglalták bele a Magyar Közlönybe.
A hónap közepén aztán nagyot fordult az időjárás és a kezdeti kánikulát heves esőzések váltották fel, ami miatt a Duna vízszintje jóval a veszélyes szint fölé emelkedett. Az árvízvédelemben általános iskolások, középiskolások és egyetemisták is kivették a részüket.
Megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken
Furcsa látvány tárult azok elé, akik szeptember 1-jén a Magya Rádió egykori épületének környékén jártak, ahol egy kamionnal a helyszínre érkező, a bontási munkálatokat megkezdő munkás szóváltásba keveredett az épület lebontása ellen tiltakozókkal és a járművel próbálta eltolni őket.
A hónap során ismét terítékre került az állami egyetemeken dolgozók béremelése, miután az azokról szóló egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a leveleikre pedig akkor már több mint hetven napja nem kapott választ a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
De rossz hírekkel indult a tanév a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményekben is, melyek hallgatói szeptembertől már nem vehetnek részt az Erasmus+ programban, mivel a kormánynak ezidáig (és a mai napig sem) sikerült megegyeznie az Európai Bizottsággal,
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.