Könyvutalvány, színházjegy, bonbon – mit kaphat a pedagógus karácsonyra a diákoktól?
Az etikai kódex a tanári fizetéshez viszonyítja, hogy a pedagógus milyen értékben fogadhat el ajándékot az osztályától, tanítványaitól. Ennek tükrében elgondolkodtató, hogy a keretbe vajon beleférhet-e egy több ezer forintos vásárlási utalvány, egy csemegekosár bonbonnal és kávéval vagy egy páros színházjegy.
Arra kérdésre, hogy mit fogadhat el egy tanár, a Nemzeti Pedagógus Kar Etikai kódexe válaszol. Aminek a leírása szerint a pedagógus aránytalanul nagy értékű ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el, nem adhat. Az etikai kódex szerint aránytalanul nagy értékű ajándéknak tekinthetőek azok, amelyeket a pedagógus saját jogszerű jövedelméből, szokásos életvitelének fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lenne képes megvásárolni magának.
A hazai pedagógusbérek alapján erősen viszonyítás kérdése, hogy beleférhet-e karácsonyra egy jobbfajta bonbon, egy páros színházjegy vagy egy tízezer forintos könyvutalvány.
Megjelent az EF éves English Proficiency Indexe, amiben Magyarország meglepően előkelő helyen szerepel.
Itt a teljes lista: ezek az ország legjobb egyházi iskolái 2024-ben
Változatlanul két budapesti intézmény, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium szerepel a HVG napokban megjelent, egyházi fenntartású középiskolákat listázó friss rangsorának elején.
Míg azonban a tavalyi, 2023-as rangsorban a lista harmadik helyén egy szintén budapesti középiskola, a Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium szerepelt, addig a friss kiadványban ez az intézmény a negyedik helyre került, a bronzérmes dobogós pedig egy vidéki iskola, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium lett. Ötödik helyre a tavaly még hatodik budapesti Piarista Gimnázium került, így idén az öt legjobb egyházi intézmény közül négy fővárosi és mindössze egy vidéki.
A teljes rangsort megtaláljátok a cikkünkben.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Friss felmérés: a 15 éves magyar diákok 26 százaléka funkcionális analfabéta
Matematikából a PISA-felmérés történetének legrosszabb magyar eredménye született, szövegértésből pedig a 15 évesek 26 százaléka nem képes egy egyszerű szöveg értelmezésére sem. Bár a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt az összesített eredmények (OECD-átlagok) is romlottak, sovány vigasz, hogy a magyar visszaesés csak azért nem olyan drasztikus, mert már a korábbi évek felmérései során sem szerepeltünk az élvonalban.
Míg a 2000-es években az 500-as átlagpontszámú teszten a magyar diákok matematikából jellemzően 490 fölötti pontszámot szereztek, ez az elmúlt években folyamatosan csökkent. A 2022-es teszten minden eddiginél gyengébben teljesítettek, és mindössze 473 pontot szereztek.
A diákok körülbelül 30 százaléka "megbukott" a teszten, a legalább 2. szintű matematikai jártasságot ugyanis csak 71 százalékuknak sikerült elérni (az OECD-átlag 69 százalék). Ez azt jelenti, hogy azok a diákok, akik ezt a szintet nem ugrották meg, közvetlen utasítások nélkül nem képesek értelmezni, felismerni és megoldani egy olyan egyszerű matematikai helyzetet sem, mint az árak átváltása egy másik pénznemre (például a forint átváltása euróra), vagy a teljes távolság összehasonlítása két alternatív útvonalon.
Pályaválasztás előtt: mit kínálnak és kiknek valók a szakgimnáziumok?
Szakgimnáziumoknak hívjuk azokat az öt évfolyamos középiskolákat, ahol a diákok az érettségi megszerzése mellett általában valamilyen művészeti, pedagógiai vagy közművelődési szakmát is szerezhetnek.
Bár itt a diákok a matematikát, magyart és történelmet ugyanolyan óraszámban tanulnak, mint a négy évfolyamos gimnazisták, azonban számukra csak egy idegen nyelv tanulása kötelező heti négy órában, továbbá külön kémia, fizika, biológia és földrajz helyett 9. osztályban egy komplex természettudományos tantárgyat tanulnak, 10. évfolyamtól kezdve pedig már csak a választott szakmájukhoz legközelebb álló természettudományos tárgyat.
A tanterv jelentős részét azonban a szakmai órák teszik ki. A 12. évfolyam végén a tanulók a négy fő tárgyból érettségi vizsgát tesznek, továbbá a szakmai papírjuk megszerzéséhez szakmai tárgyból is sikeres érettségit kell szerezniük. A technikusi képesítést akkor kapják meg, ha a 12. osztály végén maradnak még egy évet az intézményben.
A szakgimnáziumokban elsajátítható szakmák listáját az Oktatási Hivatal oldalán éritek el.
Egyetemi felvételi 2024: így számolhatjátok ki az Eduline megújult kalkulátorával a pontjaitokat
A megújult kalkulátorunk nagy segítséget nyújt a pontszámításban a felsőoktatásba felvételizők számára, amit a 2024-es szabályok változásának megfelelően alakítottuk át.
2024-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai eredményeitek egy kicsit gyengébben sikerültek. Jó, ha tudjátok, hogy mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Ebben segít nektek az Eduline megújult pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
