Megjelent az EF éves English Proficiency Indexe, amiben Magyarország meglepően előkelő helyen szerepel.
A lakosság angol nyelvtudása alapján Magyarország világszinten a 17., európai viszonylatban pedig a 15. helyen áll - derül ki az EF legújabb rangsorából, az English Proficiency Indexből.
A 2023-as listában összesen 113 országot vagy régiót listáztak, az európai országok mellett ázsiai, közel-keleti és afrikai országokat is.
A lista első helyét Hollandia szerezte meg, amit Szingapúr, Ausztria, Dánia és Norvégia követ, de a 17. helyével Magyarország is a magas szinten álló országok közé tartozik: igaz, megelőzi Görögország, Lengyelország, de még Románia és Bulgária is. Magunk mögé utasítottuk ugyanakkor Szlovákiát, Luxemburgot, Csehországot, Svájcot és Franciaországot is.
A 2022-es adatokhoz képest egyébként az indexben idén elért 588 pontunk 2 ponttal kevesebb, mint tavaly, a mutatószám azonban több országban is romlott az elmúlt években, feltehetőleg a koronavírus-járvány és az ezzel járó bezárások miatt.
Érdekesség, hogy hazai viszonylatban a felmérés szerint Pécsett beszélnek a legtöbben angolul, de a fővárosokat listázó felmérésben Budapest sem szerepelt rosszul, nemzetközi viszonylatban a 18. helyen áll, megelőzve többek között Brüsszelt, Prágát, Párizst, Szöult és Rómát.
A sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák és a nyelvvizsgakötelezettség eltörlése miatt bár az egyetemista korosztály nyelvvizsgázása jelentősen visszaesett, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta az Eduline-nak, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók aránya viszont folyamatosan nő, akik nemcsak egyre többen, de egyre magasabb szinteken mérettetik meg magukat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
