Megjelent az EF éves English Proficiency Indexe, amiben Magyarország meglepően előkelő helyen szerepel.
A lakosság angol nyelvtudása alapján Magyarország világszinten a 17., európai viszonylatban pedig a 15. helyen áll - derül ki az EF legújabb rangsorából, az English Proficiency Indexből.
A 2023-as listában összesen 113 országot vagy régiót listáztak, az európai országok mellett ázsiai, közel-keleti és afrikai országokat is.
A lista első helyét Hollandia szerezte meg, amit Szingapúr, Ausztria, Dánia és Norvégia követ, de a 17. helyével Magyarország is a magas szinten álló országok közé tartozik: igaz, megelőzi Görögország, Lengyelország, de még Románia és Bulgária is. Magunk mögé utasítottuk ugyanakkor Szlovákiát, Luxemburgot, Csehországot, Svájcot és Franciaországot is.
A 2022-es adatokhoz képest egyébként az indexben idén elért 588 pontunk 2 ponttal kevesebb, mint tavaly, a mutatószám azonban több országban is romlott az elmúlt években, feltehetőleg a koronavírus-járvány és az ezzel járó bezárások miatt.
Érdekesség, hogy hazai viszonylatban a felmérés szerint Pécsett beszélnek a legtöbben angolul, de a fővárosokat listázó felmérésben Budapest sem szerepelt rosszul, nemzetközi viszonylatban a 18. helyen áll, megelőzve többek között Brüsszelt, Prágát, Párizst, Szöult és Rómát.
Az adatok szerint a legtöbb angolul beszélő Magyarországon a 26-30 évesek között van, ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy a korábbi években kötelező volt legalább egy középfokú, vagyis B2-es szintű nyelvvizsga megléte az egyetemi diploma megszerzéséhez.
A sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák és a nyelvvizsgakötelezettség eltörlése miatt bár az egyetemista korosztály nyelvvizsgázása jelentősen visszaesett, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta az Eduline-nak, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók aránya viszont folyamatosan nő, akik nemcsak egyre többen, de egyre magasabb szinteken mérettetik meg magukat.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
