December közepére várjuk a 2024-es felvételi tájékoztató megjelenését, amivel kezdetét veszi az általános felsőoktatási felvételi.
A felvételi tájékoztató - benne a pontszámítási szabályokkal és a meghirdetett szakokkal - általában karácsony körül jelenik meg, a jelentkezési határidő pedig hagyományosan február 15.
Felvételizőként már most érdemes elkezdenetek nézegetni az egyetemek oldalát, ugyanis már közzétették az aktuális felvételi pontszámítási szabályokat. Ezek átnézése sokat segíthet abban, hogy képet kapjatok arról, hogyan kell majd teljesítenetek az érettségin ahhoz, hogy felvételt nyerjetek az általatok kiválasztott egyetemre.
Emellett, ha eddig még nem tettétek, akkor fontos annak is utánajárnotok, hogy miként változott az egyetemi felvételi pontszámítása. A központi minimumponthatárok megszűnése és a kötelező emelt szintű érettségi eltörlése miatt mostantól az eddigitől eltérően fogják értékelni az egyetemek a felvételizők elért eredményeit.
Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük az egyetemek 2024-es pontszámítását, amiből az is kiderül, hogy mire kaphattok többletpontokat.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
