Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Felvételi 2024: így számolják az ELTE-n a pontokat
Az előző évekhez képest több változás is történt a felvételi pontszámításban. Ezek közé tartozik, hogy 2024-től minden szakon többletponttal díjazzák azokat a jelentkezőket, akik emelt szintű érettségit tesznek. Azonban van, ahol azért is jár pont, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül.
Számos képzésen kötelező az emelt szintű érettségi, ilyen például az anglisztika, a jog, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció- és médiatudomány, a magyar, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások és a fizika szak.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Kiknek ajánlottak a szakképző iskolák?
Cikksorozatunk folytatásában a szakképző iskolákat mutatjuk be nektek. Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) leírása szerint szakképző iskolának jelenleg azok az intézmények minősülnek, ahol a diákok három év alatt szakmai képesítést szereznek, érettségi bizonyítványt azonban nem.
A szakképző intézményekben a diákok az első évükben ágazati alapoktatásban részesülnek. A szakirányú oktatás csak ezt követően, 10. osztályban kezdődik el, a 11. osztály után pedig a végzettek akár már azonnal munkába is állhatnak.
Ez a lehetőség leginkább azoknak a diákoknak kedveznek, akik már most tudják, hogy nem szeretnének felsőoktatásban továbbtanulni, így érettségi vizsgát sem feltétlen tennének, helyette minél hamarabb munkába állnának.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Középiskolai felvételi: Aaz SNI-s diákoknak a jelentkezésnél mire kell figyelniük?
A sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákokra más értékelési szabályok vonatkoznak a felvételi eljárás során. Hogy pontosan melyek ezek, azt mindig az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján egyedileg határozzák meg.
Előfordulhat, hogy az iskola úgy dönt, hogy a diáknak nem kell megírnia a központi írásbelit, vagy csak az egyik vizsgatárgyat veszik figyelembe, vagy valamelyik tantárgy tanulmányi eredményét duplázzák.
Ha meg kell írnia az SNI-s diáknak a központi írásbelit, de a szakértői vélemény alapján speciális körülményeket kell neki biztosítani, vagy segédeszközöket használhat, akkor kérelmet kell benyújtani a vizsgaszervező középiskolának. Azonban arról, hogy milyen feladatok értékelése alól mentesül a tanuló, a szakértői vélemény alapján egyedileg kell eldönteni az adott vizsgaszervező intézményben.
Friss adatok: ezzel a 10 diplomával lehet kezdőként a legjobban keresni
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as legfrissebb – 2020/2021-ben végzetteket is vizsgáló – adataiból kiderült, hogy mi az a tíz végzettség, amivel átlagosan a legtöbbet lehet keresni.
A legjobban fizető három végzettség:
- katonai infokommunikáció 1 092 490 Ft
- katonai vezető 934 838 Ft
- katonai logisztikus 878 908 Ft
A top 10-es listából látszik, hogy az államtudományi képzések továbbra is a legjobban fizető diplomák közé tartoznak. Az első hat helyen egy kivétellel csak ilyen végzettség szerepel. Újdonság, hogy a korábbiakhoz képest a képzeletbeli dobogóra nem fért fel a mérnökinformatikus diploma a bruttó 719 587 forintos átlagfizetésével sem.
Ez az ország 10 legjobb gimnáziuma a HVG-rangsora szerint
Kilenc budapesti és mindössze egy vidéki gimnázium került be a HVG frissen megjelent 2024-es középiskolai rangsorának top 10-es listájába.
Számos változás történt a HVG friss középiskolai rangsorának élén. Idén az első helyet a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg, amit a második helyen az V. kerületi Eötvös József Gimnázium, majd az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium követ.
Felvételi 2024: így számolják a pontokat a Budapesti Gazdasági Egyetemen
Felvételi követelmény marad az emelt érettségi, más lesz a középiskolai eredmények beszámítása, megváltozik a többletpontok rendszere – ezek a 2024-től érvényes pontszámítási szabályok a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.
