Félmilliárd forintos végkielégítést akarnak megvonni a távozó tanároktól

A tankerületek nem tudnak egyértelmű jogi érvet felhozni arra, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak a státusztörvény miatt felmondott tanárok végkielégítésénél.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, rengeteg olyan megkeresés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ), miszerint a pályaelhagyó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítés helyett a tankerületek csak egyhavi összeget akarnak kifizetni. Közben pedig a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket - írta meg a Szabad Európa.

A PDSZ által megbízott ügyvéd, dr. Nyitrai Károly a lapnak adott interjújában azt mondta, hogy ez a probléma mintegy ezer távozó pedagógust is érinthet, aminek a költségvetési vonzata minimum félmilliárd forint lehet.

A pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek

- magyarázta a PDSZ által megbízott ügyvéd.

Így jelenleg, ha a felmondott pedagógus húsz évnél kevesebbet dolgozott, akkor egyhavi, ha húsz évnél többet, akkor kéthavit, ha pedig harminc évet egy munkáltatónál dolgozott, akkor háromhavi végkielégítésre jogosult az átmeneti szabály szerint.

A jogszabály a jogosító idő fogalmát használja, amelyet a korábbi munkajogi szabályok nem ismernek. A korábban közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött időt jelenti, vagyis össze kell számolni a korábban pedagógus-jogviszonyban eltöltött időt, de a tankerületek ezt nem ismerik el, és csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszik figyelembe a végkielégítés meghatározásakor

- mondta dr. Nyitrai Károly.

Emellett azt is ismertette, hogy egy olyan pedagógusnak, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, van harminc év közalkalmazotti jogviszonya, és húsz éve ugyanott dolgozott, 36 havi, vagyis háromévnyi végkielégítés jár.

Az ügyvéd szerint a tankerületek egyértelmű jogi érvet még nem tudtak mondani, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak ilyen esetekben. Ezért próbaperek indítását tervezik, és azok lezárását követően minden érintettnek jogsegélyt nyújtanak.

A tankerületek sorra veszítik el a pereket

Dr. Nyitra Károly arról is beszámolt, hogy az országban százas nagyságrendben zajlanak olyan perek, amik a ki nem fizetett túlórabérek miatt indultak. Az ügyvéd szerint a tankerületek sok esetben csak akkor fizetik ki a bérpótlékot, ha a bíróság jogerősen megítéli azt. Ők legalább négy esetben nyertek már, és tucatnyi peren kívüli egyezséget kötöttek.

A ki nem fizetett bérpótlékok miatt fellépő pedagógusok egy része élt azzal a lehetőséggel, hogy egy írásbeli fizetési felszólítás után rendkívüli lemondással megszüntette a jogviszonyát, országosan a százat is elérheti a számuk. Ők legalább 17 tanárt képviselnek ilyen ügyben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.