Vannak tanárok, akik 30 év munkaviszony után is csak 1 havi végkielégítést kapnak

A PDSZ szerint a tankerületeknek sok esetben nincs igazuk a végkielégítések meghatározásában.

Rengeteg pályaelhagyó tanár kereste fel nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) azzal a panasszal, hogy a felmondásukat követően, sokaknál több tíz éves munkaviszony után is csak egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ – számolt be róla a Népszava.

A jelenlegi hatályos átmeneti rendelkezés alapján, ha valaki legalább harminc év „figyelembe vehető jogosító idővel” rendelkezik, abban az esetben háromhavi végkielégítésre jogosult. Húsz és harminc év között két havi, míg a húsz évnél kevesebbet dolgozott pedagógusok felmondásuk után egyhavi végkielégítést kaphatnak.

A tankerületek szerint azonban a státusztörvény előírásai csak azokra a pedagógusokra vonatkoznak, akiket már az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmaznak.

Emiatt az érintett pedagógusok esetében a közalkalmazotti törvény szerint járnak el. Náluk a végkielégítés megállapításánál nem vehetik figyelembe az egyházi vagy alapítványi iskolákban ledolgozott éveket, valamint csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt számolják, ha a pedagógus az iskolaváltást nem áthelyezéssel, hanem új jogviszony létrehozásával tette meg.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a tankerületeknek több szempontból sincs igazuk. Mivel a státusztörvény főbb rendelkezései csak 2024-től lesznek érvényesek, ezért még nem vonatkozik senkire az új foglalkoztatotti jogviszony.

A jogszabály arra is kitér, hogy "az érintettek esetében a közalkalmazotti törvény szabályait az átmeneti rendelkezésekben leírt eltérésekkel kell alkalmazni”. Nagy Erzsébet szerint emiatt a teljes közalkalmazottként eltöltött időt kellene nézni.

Azt is hozzátette, hogy olyan jogi fogalom, mint a „figyelembe vehető jogosító idő” semmilyen jogszabályban nem létezik a státusztörvényen kívül, úgyhogy már csak ezért sem lehetne visszautalni a közalkalmazotti törvényre.

Az ebben az ügyben érintett pedagógusok nagy száma miatt a PDSZ több próbapert is tervez indítani.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.