Vannak tanárok, akik 30 év munkaviszony után is csak 1 havi végkielégítést kapnak

A PDSZ szerint a tankerületeknek sok esetben nincs igazuk a végkielégítések meghatározásában.

Rengeteg pályaelhagyó tanár kereste fel nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) azzal a panasszal, hogy a felmondásukat követően, sokaknál több tíz éves munkaviszony után is csak egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ – számolt be róla a Népszava.

A jelenlegi hatályos átmeneti rendelkezés alapján, ha valaki legalább harminc év „figyelembe vehető jogosító idővel” rendelkezik, abban az esetben háromhavi végkielégítésre jogosult. Húsz és harminc év között két havi, míg a húsz évnél kevesebbet dolgozott pedagógusok felmondásuk után egyhavi végkielégítést kaphatnak.

A tankerületek szerint azonban a státusztörvény előírásai csak azokra a pedagógusokra vonatkoznak, akiket már az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmaznak.

Emiatt az érintett pedagógusok esetében a közalkalmazotti törvény szerint járnak el. Náluk a végkielégítés megállapításánál nem vehetik figyelembe az egyházi vagy alapítványi iskolákban ledolgozott éveket, valamint csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt számolják, ha a pedagógus az iskolaváltást nem áthelyezéssel, hanem új jogviszony létrehozásával tette meg.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a tankerületeknek több szempontból sincs igazuk. Mivel a státusztörvény főbb rendelkezései csak 2024-től lesznek érvényesek, ezért még nem vonatkozik senkire az új foglalkoztatotti jogviszony.

A jogszabály arra is kitér, hogy "az érintettek esetében a közalkalmazotti törvény szabályait az átmeneti rendelkezésekben leírt eltérésekkel kell alkalmazni”. Nagy Erzsébet szerint emiatt a teljes közalkalmazottként eltöltött időt kellene nézni.

Azt is hozzátette, hogy olyan jogi fogalom, mint a „figyelembe vehető jogosító idő” semmilyen jogszabályban nem létezik a státusztörvényen kívül, úgyhogy már csak ezért sem lehetne visszautalni a közalkalmazotti törvényre.

Az ebben az ügyben érintett pedagógusok nagy száma miatt a PDSZ több próbapert is tervez indítani.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.