Október 23-ai tüntetéssel és alternatív népszavazással indult a hét. Új cikksorozatot indítottunk a nyolcadikos diákok számára, és kimentünk az utcára megkérdezni a Corvinus hallgatóit az idő közben kirúgott, etikátlanságot bejelentő oktatójukról. Mutatjuk a hét legfontosabb híreit.
Ezekre lehet számítani a 2024-es középiskolai felvételin
A középiskolai központi írásbelit január 20-án írják magyarból és matematikából a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra jelentkező diákok. A feladatlapokat minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Az összeállításnál a készítők azt is figyelembe veszik, hogy az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, így a vizsgán a korábbi évfolyamok anyagait kérik számon.
Azonban ez nem egy hagyományos teszt, mert nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges készségeket és a kompetenciákat is méri, így a tanultakat gyakran újszerű, szokatlan módon kell alkalmaznotok.
Évfolyamtól függetlenül tantárgyanként 45 perc áll a diákok rendelkezésére. A feladatsor minden esetben 50 pontos. Ilyen volt a 2023-as írásbeli feladatsorok átlagpontszáma:
magyarból
- 8. évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 35,7 pont
- 6. évfolyam gimnáziumba jelentkezőknél: 35,4 pont
- 9. évfolyamra jelentkezőknél: 33 pont
matekból
- 8. évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 28,5 pont
- 6. évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 29,2 pont
- 9. évfolyamra jelentkezőknél: 21 pont
A középiskolai központi írásbeli témaköreit ebben a cikkünkben nézhetitek meg.
Pályaválasztás előtt: kiknek való a négy évfolyamos gimnázium?
Új cikksorozatot indítottunk annak érdekében, hogy minél könnyebb legyen a nyolcadikos felvételi. Elsőként az egyik leggyakrabban választott intézménytípusról, a négy évfolyamos gimnáziumokról lesz szó.
Azoknak a diákoknak, akiknek nehézséget okoz a döntés, a legcélszerűbb választás egy négy évfolyamos, általános tanrendű gimnázium lehet, amivel tulajdonképpen nyernek még négy évet addig, amíg ismét a jövőjükről kell dönteni. Ezekben az intézményekben ugyanis a tanulók ugyanazokat az általános tantárgyakat tanulják, amiket az általános iskolában, de magasabb szinten, kiegészülve egy második idegen nyelvvel, a tanulmányaikat pedig a negyedik év végén érettségi vizsgával zárják. Szakmát viszont nem szereznek, ezért azokra a diákokra, akik gimnáziumban végeznek, általában vár még néhány év tanulás valamilyen egyetemen, főiskolán, vagy éppen a szakképzésben ahhoz, hogy később valamilyen képesítésük és biztos megélhetésük legyen.
Ahhoz, hogy megtaláljátok, nektek melyik gimnázium lehet a legmegfelelőbb, érdemes felmérnetek, hogy milyen érettségi eredmények születtek az elmúlt néhány évben a számotokra szimpatikus intézményekben. Ezt az Oktatási Hivatal adatbázisában tudjátok megtenni.
Ilyen volt az október 23-ai tüntetés
Elindult a 7IGEN-es alternatív népszavazás
Október 30-ig várják a szavazókat a 7IGEN-es népszavazáson, amelynek célja, hogy 200 ezer ember mondja el a véleményét az oktatásról.
Többszöri sikertelen próbálkozás után az Egységes Diákfront és az aHang végül úgy döntöttek, hogy ha a kormány nem hajlandó, akkor ők kérdezik meg az emberek véleményét az oktatásról. A két szervezet célja a szavazás eredményét személyesen is eljuttatni az európai uniós döntéshozóknak, többek között az oktatási ügyekkel foglalkozó főigazgatóságnak.
Megkérdeztük a Corvinus hallgatóit, hogy mi a véleményük az egyetemükön zajló „vizsgabotrányról”
Azonnali hatállyal elbocsátották az állásásából azt az oktatót, aki a téli vizsgaidőszakban került a köztudatba, amikor etikai vizsgálatot kezdeményezett, mert egy hallgatóval komolyan kivételezett az egyetem egy másik oktatója. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján kedd este jelent meg egy közlemény, ami szerint az egyetemen "munkáltatói intézkedések történtek a szabálytalansági vizsgálat következményeként".
A docens szerdától nem tanít tovább a Corvinus Egyetemen, amiről írásban tájékoztatta a hallgatóit, köztük azokat is, akik nála írták a szakdolgozatukat. Emiatt úgy gondoltuk, hogy kimegyünk a Fővám térre, és megkérdezzük a hallgatókat, mit tudnak és mit gondolnak a vizsgabotrányról, illetve annak fejleményeiről.
A legtöbben a botrányról először az interneten megjelent cikkekből hallottak, és elmondásuk szerint az iskola semmilyen információt nem osztott meg velük az üggyel kapcsolatban.
"Látjuk, hogy működik ez az ország – vannak, akiknek sokkal könnyebben megy az élet, mint másoknak, azért, mert jó helyen vannak. Nyilván nem fair és rosszul érint, de nem lep meg"
- jegyezte meg nevetve az egyik hallgató.
Hány dolgozatot írhatnak egy nap a diákok?
A diákoktól elvárt rengeteg számonkérés mellett gyakran felmerül ez a kérdés, azonban nincs egy általános, országos szabályozás ezzel kapcsolatban. Azt, hogy egy héten hány dolgozatot írhatnak a diákok, az iskola pedagógiai programja szabályozza.
Azt a listát viszont már jogszabály írja elő, hogy mit kell tartalmaznia a pedagógiai programnak, úgyhogy érdemes átböngészni az iskola weboldalát a tanév elején, elolvasni a „helyi tantervet”, és megbeszélni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, hogy milyen szabályok vonatkoznak a számonkérésekre, osztályozásokra.
Az Oktatási Jogok Biztosához írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az oktatás szereplői, ha megítélésük szerint jogaikat sérelem érte és már a rendelkezésükre álló összes jogorvoslati fórumot kimerítették.
