Már bármikor üzenhet a szülő a tanároknak, itt vannak az adatok, hogy hány gyerek esetében halasztották az iskolakezdést. Mi a különbség a technikum és a szakképző iskolák között, illetve kell-e még nyelvvizsga? - Mutatjuk a hét híreit.
Megkérdeztük a pedagógusokat mennyire gyakori, hogy zavaró időpontokban, késő este vagy hétvégente kapnak üzeneteket a diákjaik szüleitől.
Nem olyan régen még úgy működött a kommunikáció a pedagógusok és szülők között, hogy az üzenetüket a diákok ellenőrzőjébe vagy üzenőfüzetébe írták, vagy személyesen beszélték meg.A technológia viszont ezt is felborította, ma pedig már – szerencsés esetben - e-mailben vagy a tanulmányi rendszeren keresztül, a Krétában történnek az üzenetváltások a szülők és a tanárok között, kevésbé szerencsés esetben pedig a közösségi oldalakon, sms-ben, vagy épp telefonhívás formájában, akkor, amikor a szülő éppen ráér.
A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy nagyon fontos a kommunikáció a szülőkkel, nem mindegy viszont, hogy az mikor, és milyen formában történik. A probléma pedig abban rejlik, hogy nincs központilag megszervezve, hogy hivatalosan mikor és hogy érhetik el a szülők a tanárokat.
A kérdésünkre érkezett válaszok közül többen is azt írták; zavarják őket a késő esti vagy hétvégei megkeresések, főleg, ha az Messengeren keresztül történik, ami hangjelzéssel értesíti a címzettet arról, hogy üzenete érkezett, ezért - ha nincs lenémítva a telefon - megzavarják a pihenésben.
Mutatjuk mennyi gyerek esetében halasztották el az iskolakezdést
Egy gyerek, ha augusztus 31-ig betölti a hatot, abban az évben tankötelessé válik. 2020-tól a tankötelezettség halasztását már az Oktatási Hivatalnál kell kérvényeznie a szülőknek. Utánajártunk, hány esetben engedélyezték a plusz egy év óvodát.
Az Oktatási Hivatal szerint a 2023/2024-es tanévben 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé kizárólag az életkora alapján, míg az előző évben ez a szám valamivel kevesebb, 98 756 volt.
A 2023/2024-es tanévre vonatkozólag a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyerekük egy évvel később kezdhesse el az iskolát. Vagyis nagyjából minden negyedik gyerek esetében éltek a lehetőséggel. Ebből 22 318 esetben engedélyezték a halasztást és csak 425 kérelmet utasítottak el.
Nyelvvizsga: kell, vagy nem kell a diplomához?
Az átalakítás értelmében a nyelvvizsgára vonatkozó szabályok egyetemenként, sőt, akár szakonként is eltérhetnek. Ahogy azt korábban már megírtuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például egyelőre nem kötelező, de ajánlott a nyelvvizsga szerzése, mivel a hallgatóknak szüksége van a nyelvtudásra a tanulmányaik befejezéséhez.
Vannak olyan intézmények is - például az Óbudai Egyetem - ahol, bár nyelvvizsgát nem kérnek, de bizonyos belső nyelvi követelmények teljesítésére kötelezik a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatókat. A Budapesti Műszaki Egyetemen az abszolutórium megszerzéséhez a 2023/24-es tanévtől kezdve a tantervbe beépülve úgynevezett "nyelvi krediteket" kell szerezniük a végzősöknek, a Corvinuson pedig nulla kreditértékű kritériumtárgyat vezetnek be.
A pontos szabályokat az egyetemek saját honlapjain nézhetitek meg.
Az OECD friss jelentéséből kiderült, hogy középiskolai szinten az állam nagyban támaszkodik a szülők pénzére.
A 2019-es adatok szerint az egy diákra jutó ráfordítás az alapfokú oktatás, a középfokú oktatást és felsőoktatás tekintetében vásárlóerő-paritáson számolva jóval kisebb, mint az OECD-és az EU-átlag. A mostani eredmények sem túl biztatóak, mert Magyarországon 7 százalékkal csökkent az egy diákra jutó ráfordítás. Összehasonlításképpen Romániában csak 3,5 százalékos a csökkenés.
Fontos megjegyezni, hogy középfokú szinten a legkisebb az elmaradás. Bár Magyarország messze van az OECD-és az EU-átlagtól, de mégis magasabb összeg jut itthon egy középiskolás diákra, mint Romániában, vagy Lengyelországban. A jelentés szerint viszont ezen a szinten van jelen a legnagyobb mértékben a magánráfordítás. (Az OECD-országok között Magyarország ebben a tekintetben második.) Vagyis ez azt jelenti, hogy egyre többen vagy egyre több pénzből végzik el a gimnáziumot vagy a középiskolát valamilyen szülői hozzájárulásra építő (például magán-, alapítványi-, vagy egyházi) intézményben.
Hétfőn kezdődik az őszi érettségi
Eredetileg október 13-án pénteken kezdődött volna az őszi érettségi időszaka a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel, de az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint csak október 16-án, hétfőn magyar nyelv és irodalommal fognak elindulni a vizsgák.
A leadott jelentkezések alapján idén ősszel 193 intézményben várhatóan 20 524-en érettségiznek. Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10500-at emelt, 12700-at pedig középszinten.
Ezek az ország legjobb alapítványi gimnáziumai:
Milyen opciók vannak a gimnáziumon túl?
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hazai szakképzések rendszeréről.
A szakképzési rendszert átalakította a kormány a 2020/21-es tanévre. Ez azt jelenti, hogy a nyolcadikosok két fő intézménytípus típus közül választhatna: szakképző iskolák, illetve a technikumok közül.
Az első lehetőség a technikum, ahol a diákok öt éven át tanulnak: már a 9. évfolyamtól vannak szakmai alapozó tárgyaik, a 10. évfolyam végén ezekből egy úgynevezett ágazati alapvizsgát kell tenniük. A közismereti tárgyak oktatása eltér a gimnáziumitól: például a második idegen nyelv oktatása nem kötelező, és a művészeti foglalkozások sem szerepelnek az órarendben.
A szakmai érettségi emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre kapják meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Ennek köszönhetően tovább is tanulhatnak a felsőoktatásban.
A szakképző iskolákban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak: az első évben a tanulók ismerkednek az általuk választott ágazati képzéssel, majd 9. évfolyam után történik a szakmaválasztás, amit két évig tanulnak elsősorban munkaszerződés keretében és duális képzésben.
Egyszerre zajlik az oktatás az intézményekben és a vállalatoknál. Ennek egyik nagy előnye, hogy a jól teljesítő diákoknak szinte biztos az álláslehetőségük annál a cégnél, ahol a gyakorlatukat végezték. A szakképző iskolákban közismereti tanórák és szakmai órák is vannak, és a végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
