Hét hírei: megszűnt a határ a tanárok és szülők kapcsolattartásában, hétfőn kezdődik az őszi érettségi, mutatjuk, hogy kell-e még nyelvvizsga

Megkérdeztük a pedagógusokat mennyire gyakori, hogy zavaró időpontokban, késő este vagy hétvégente kapnak üzeneteket a diákjaik szüleitől.

Nem olyan régen még úgy működött a kommunikáció a pedagógusok és szülők között, hogy az üzenetüket a diákok ellenőrzőjébe vagy üzenőfüzetébe írták, vagy személyesen beszélték meg.A technológia viszont ezt is felborította, ma pedig már – szerencsés esetben - e-mailben vagy a tanulmányi rendszeren keresztül, a Krétában történnek az üzenetváltások a szülők és a tanárok között, kevésbé szerencsés esetben pedig a közösségi oldalakon, sms-ben, vagy épp telefonhívás formájában, akkor, amikor a szülő éppen ráér.

A válaszadók többsége egyetértett abban, hogy nagyon fontos a kommunikáció a szülőkkel, nem mindegy viszont, hogy az mikor, és milyen formában történik. A probléma pedig abban rejlik, hogy nincs központilag megszervezve, hogy hivatalosan mikor és hogy érhetik el a szülők a tanárokat.

A kérdésünkre érkezett válaszok közül többen is azt írták; zavarják őket a késő esti vagy hétvégei megkeresések, főleg, ha az Messengeren keresztül történik, ami hangjelzéssel értesíti a címzettet arról, hogy üzenete érkezett, ezért - ha nincs lenémítva a telefon - megzavarják a pihenésben.

Mutatjuk mennyi gyerek esetében halasztották el az iskolakezdést

Egy gyerek, ha augusztus 31-ig betölti a hatot, abban az évben tankötelessé válik. 2020-tól a tankötelezettség halasztását már az Oktatási Hivatalnál kell kérvényeznie a szülőknek. Utánajártunk, hány esetben engedélyezték a plusz egy év óvodát.

Az Oktatási Hivatal szerint a 2023/2024-es tanévben 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé kizárólag az életkora alapján, míg az előző évben ez a szám valamivel kevesebb, 98 756 volt.

A 2023/2024-es tanévre vonatkozólag a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyerekük egy évvel később kezdhesse el az iskolát. Vagyis nagyjából minden negyedik gyerek esetében éltek a lehetőséggel. Ebből 22 318 esetben engedélyezték a halasztást és csak 425 kérelmet utasítottak el.

Nyelvvizsga: kell, vagy nem kell a diplomához?

Az átalakítás értelmében a nyelvvizsgára vonatkozó szabályok egyetemenként, sőt, akár szakonként is eltérhetnek. Ahogy azt korábban már megírtuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például egyelőre nem kötelező, de ajánlott a nyelvvizsga szerzése, mivel a hallgatóknak szüksége van a nyelvtudásra a tanulmányaik befejezéséhez.

Vannak olyan intézmények is - például az Óbudai Egyetem - ahol, bár nyelvvizsgát nem kérnek, de bizonyos belső nyelvi követelmények teljesítésére kötelezik a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatókat. A Budapesti Műszaki Egyetemen az abszolutórium megszerzéséhez a 2023/24-es tanévtől kezdve a tantervbe beépülve úgynevezett "nyelvi krediteket" kell szerezniük a végzősöknek, a Corvinuson pedig nulla kreditértékű kritériumtárgyat vezetnek be.

A pontos szabályokat az egyetemek saját honlapjain nézhetitek meg.

Az OECD friss jelentéséből kiderült, hogy középiskolai szinten az állam nagyban támaszkodik a szülők pénzére.

A 2019-es adatok szerint az egy diákra jutó ráfordítás az alapfokú oktatás, a középfokú oktatást és felsőoktatás tekintetében vásárlóerő-paritáson számolva jóval kisebb, mint az OECD-és az EU-átlag. A mostani eredmények sem túl biztatóak, mert Magyarországon 7 százalékkal csökkent az egy diákra jutó ráfordítás. Összehasonlításképpen Romániában csak 3,5 százalékos a csökkenés.

Fontos megjegyezni, hogy középfokú szinten a legkisebb az elmaradás. Bár Magyarország messze van az OECD-és az EU-átlagtól, de mégis magasabb összeg jut itthon egy középiskolás diákra, mint Romániában, vagy Lengyelországban. A jelentés szerint viszont ezen a szinten van jelen a legnagyobb mértékben a magánráfordítás. (Az OECD-országok között Magyarország ebben a tekintetben második.) Vagyis ez azt jelenti, hogy egyre többen vagy egyre több pénzből végzik el a gimnáziumot vagy a középiskolát valamilyen szülői hozzájárulásra építő (például magán-, alapítványi-, vagy egyházi) intézményben.

Hétfőn kezdődik az őszi érettségi

Eredetileg október 13-án pénteken kezdődött volna az őszi érettségi időszaka a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel, de az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint csak október 16-án, hétfőn magyar nyelv és irodalommal fognak elindulni a vizsgák.

A leadott jelentkezések alapján idén ősszel 193 intézményben várhatóan 20 524-en érettségiznek. Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10500-at emelt, 12700-at pedig középszinten.

Ezek az ország legjobb alapítványi gimnáziumai:

Milyen opciók vannak a gimnáziumon túl?

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hazai szakképzések rendszeréről.

A szakképzési rendszert átalakította a kormány a 2020/21-es tanévre. Ez azt jelenti, hogy a nyolcadikosok két fő intézménytípus típus közül választhatna: szakképző iskolák, illetve a technikumok közül.

Az első lehetőség a technikum, ahol a diákok öt éven át tanulnak: már a 9. évfolyamtól vannak szakmai alapozó tárgyaik, a 10. évfolyam végén ezekből egy úgynevezett ágazati alapvizsgát kell tenniük. A közismereti tárgyak oktatása eltér a gimnáziumitól: például a második idegen nyelv oktatása nem kötelező, és a művészeti foglalkozások sem szerepelnek az órarendben.

A szakmai érettségi emelt szintű érettséginek minősül, így öt év tanulás után egyszerre kapják meg az érettségi bizonyítványt és a technikusi végzettséget. Ennek köszönhetően tovább is tanulhatnak a felsőoktatásban.

A szakképző iskolákban a szakmai ismeretek vannak a középpontban, a képzések után nem jár érettségi. A szakképző iskolák a technikumokkal szemben nem öt-, hanem hároméves képzéseket indítanak: az első évben a tanulók ismerkednek az általuk választott ágazati képzéssel, majd 9. évfolyam után történik a szakmaválasztás, amit két évig tanulnak elsősorban munkaszerződés keretében és duális képzésben.

Egyszerre zajlik az oktatás az intézményekben és a vállalatoknál. Ennek egyik nagy előnye, hogy a jól teljesítő diákoknak szinte biztos az álláslehetőségük annál a cégnél, ahol a gyakorlatukat végezték. A szakképző iskolákban közismereti tanórák és szakmai órák is vannak, és a végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi képzettség megszerzésére.