Eredetileg október 13-án pénteken kezdődött volna az őszi érettségi időszak, de az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint csak október 16-án, hétfőn magyar nyelv és irodalommal kezdődnek a vizsgák.
Az őszi érettségi vizsgákat a korábbi évekhez hasonlóan idén is az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezték meg. A mostani tanévben a jelentkezés nem ment simán. Volt, aki 10 órán át várakozott, de arra is akadt példa, aki csak éjfélkor jutott be a tanári szobába. A problémát az okozta, hogy a diákokat csak az első tanítási napon tájékoztatták a jelentkezés módjáról. Ráadásul a rövid határidők miatt alig volt idejük a jelentkezőknek beszerezni a szükséges dokumentumokat.
A legtöbben előrehozott érettségi vizsgát tesznek ősszel
A leadott jelentkezések alapján az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén ősszel 193 intézményben várhatóan 20 524-en érettségiznek. Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10500-at emelt, 12700-at pedig középszinten.
Őszi érettségi 2023: ezek a legfontosabb időpontok
Az őszi írásbeli érettségik október 16-án, hétfőn a magyar nyelv és irodalom, a magyar mint idegen nyelv és a földrajz írásbelikkel kezdődnek. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön és pénteken pedig angolból és németből vizsgáznak majd a diákok. Az utolsó írásbeli vizsga időpontja október 27- e lesz. Ezen a napon spanyolból, fizikából, ének-zenéből és művészettörténetből tehetnek vizsgát az érettségizők.
Eredetileg a vizsgák október 13-án pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődtek volna, amelyek most elmaradnak, mert nem ebben az időszakban nem volt rájuk jelentkező - válaszolta kérdésünkre az Oktatási Hivatal.
A szóbeliket emelt szinten november 9-13., míg középszinten november 20 és 24 között tartják. A vizsgákon a korábbi évekhez hasonlóan legálisan is lehet segédeszközöket például matematika esetében függvénytáblázatot, számológépet használni. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk. Szóbelin a póttétel húzásával kapcsolatos fontos tudnivalókat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.
Őszi érettségi: ennyit kell teljesíteni a ketteshez
A középszintű érettségin az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérni. Fontos megjegyezni, hogy a ketteshez az írásbelin és a szóbelin is legalább 12 százalékot kell szerezni. Jeles osztályzatot, vagyis ötöst 80 százalékos eredménytől lehet kapni.
Emelt szintű érettségi esetében is az elégségeshez 25 százalékot - vizsgarészenként legalább 12 százalékot kell teljesíteni. Az idegen nyelvi vizsgáknál ez azt jelenti, hogy a négy vizsgarész. Vagyis:
esetében is el kell érni a 12 százalékot. Ha ezek közül az egyik résznél ez nem sikerül, akkor nem lesz meg a vizsga.
Az érettségi százalékai és osztályzatai középszinten:
Megváltozik az érettségi 2024-től
Ez az utolsó érettségi, amit a régi vizsgakövetelmények alapján adhatnak számot a diákok a tudásukról, mert 2024. január 1-től az érettségi megváltozik. Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre. A változtatásra azért van szükség, mert ekkor fejezi be a középiskolát az az évfolyam, amelyik már a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv szerint tanult. Emiatt több feladatsor átalakul. Például a magyarérettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit. Akár memoritereket is kérhetnek írásban. Az átalakuló magyarérettségiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
