Elkezdődött az őszi érettségi: mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Eredetileg október 13-án pénteken kezdődött volna az őszi érettségi időszak, de az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint csak október 16-án, hétfőn magyar nyelv és irodalommal kezdődnek a vizsgák.

Az őszi érettségi vizsgákat a korábbi évekhez hasonlóan idén is az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezték meg. A mostani tanévben a jelentkezés nem ment simán. Volt, aki 10 órán át várakozott, de arra is akadt példa, aki csak éjfélkor jutott be a tanári szobába. A problémát az okozta, hogy a diákokat csak az első tanítási napon tájékoztatták a jelentkezés módjáról. Ráadásul a rövid határidők miatt alig volt idejük a jelentkezőknek beszerezni a szükséges dokumentumokat.

A legtöbben előrehozott érettségi vizsgát tesznek ősszel

A leadott jelentkezések alapján az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén ősszel 193 intézményben várhatóan 20 524-en érettségiznek. Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát  lehet tenni. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10500-at emelt, 12700-at pedig középszinten.

Őszi érettségi 2023: ezek a legfontosabb időpontok

Az őszi írásbeli érettségik október 16-án, hétfőn a magyar nyelv és irodalom, a magyar mint idegen nyelv és a földrajz írásbelikkel kezdődnek. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön és pénteken pedig angolból és németből vizsgáznak majd a diákok. Az utolsó írásbeli vizsga időpontja október 27- e lesz. Ezen a napon spanyolból, fizikából, ének-zenéből és művészettörténetből tehetnek vizsgát az érettségizők.

Eredetileg a vizsgák október 13-án pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalommal kezdődtek volna, amelyek most elmaradnak, mert nem ebben az időszakban nem volt rájuk jelentkező - válaszolta kérdésünkre az Oktatási Hivatal.

A szóbeliket emelt szinten november 9-13., míg  középszinten november 20 és 24 között tartják. A vizsgákon a korábbi évekhez hasonlóan legálisan is lehet segédeszközöket például matematika esetében függvénytáblázatot, számológépet használni. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk. Szóbelin a póttétel húzásával kapcsolatos fontos tudnivalókat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.

Őszi érettségi: ennyit kell teljesíteni a ketteshez

A középszintű érettségin az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérni. Fontos megjegyezni, hogy a ketteshez az írásbelin és a szóbelin is legalább 12 százalékot kell szerezni. Jeles osztályzatot, vagyis ötöst 80 százalékos eredménytől lehet kapni.

Emelt szintű érettségi esetében is az elégségeshez 25 százalékot - vizsgarészenként legalább 12 százalékot kell  teljesíteni. Az idegen nyelvi vizsgáknál ez azt jelenti, hogy a négy vizsgarész. Vagyis:

  • az olvasott szövegértés,
  • a nyelvtani feladatsor,
  • a hallott szövegértés és
  • az íráskészség

esetében is el kell érni a 12 százalékot. Ha ezek közül az egyik résznél ez nem sikerül, akkor nem lesz meg a vizsga.

Az érettségi százalékai és osztályzatai középszinten:

    • 80-100% - Jeles (5)
    • 60-79% - Jó (4)
    • 40-59% - Közepes (3)
    • 25-39% - Elégséges (2)
    • 0-24% - Elégtelen (1)

    Az érettségi százalékai és osztályzatai emelt szinten:

    • 60-100% - Jeles (5)
    • 47-59% - Jó (4)
    • 33-46% - Közepes (3)
    • 25-32% - Elégséges (2)
    • 0-24% - Elégtelen (1)

    Megváltozik az érettségi 2024-től

    Ez az utolsó érettségi, amit a régi vizsgakövetelmények alapján adhatnak számot a diákok a tudásukról, mert 2024. január 1-től az érettségi megváltozik. Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre. A változtatásra azért van szükség, mert ekkor fejezi be a középiskolát az az évfolyam, amelyik már a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv szerint tanult. Emiatt több feladatsor átalakul. Például a magyarérettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit. Akár memoritereket is kérhetnek írásban. Az átalakuló magyarérettségiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:

     

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.