2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga. Az intézkedés azt követően jött, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztia alatt az egyetemek több mint 110 ezer nyelvvizsga hiányában "beragadt" oklevelet állítottak ki, majd 2021-ben az újabb amnesztia alatt ismét körülbelül 25 ezer nyelvvizsga nélküli diplomát. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ekkor ugyanis a vírus miatt bezárt nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok nagyban megnehezítették a végzős egyetemisták diplomaszerzését.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán viszont már ekkor is azt mondta, hogy a beragadó diplomák magas aránya mögött elsősorban nem a járványhelyzet áll, hanem az, hogy a 3-5 éves egyetemi képzések többségéből teljes mértékben hiányzik az idegen nyelv használata és a nyelvtanulás, megoldási javaslatként pedig már 2020 előtt is többször felmerült a követelmények B1, vagy A2 szintre enyhítése, bizonyos képzések esetében pedig a nyelvi követelmény teljes eltörlése is.

Az enyhítés pedig 2022-ben meg is történt. Az elfogadott módosítás szerint ekkor a kormány az egyetemek kezébe helyezte azt a döntést, hogy az általuk kiadott diplomákhoz kérnek-e nyelvvizsgát, vagy egyéb nyelvi mérést, a módosított felsőoktatási törvény alapján pedig az intézményeknek gondoskodnia kell a szaknyelvi oktatásról is.

"A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését"

- áll a jogszabályban, ami szerint az egyetemek által meghatározott nyelvi követelmény továbbra sem lehet magasabb, mint a korábban elvárt B2-es szint.

A korábban központilag meghatározott nyelvvizsga-amensztia értelmében ekkor a 2021. augusztus 31-e és 2022. augusztus 31-e között záróvizsgázott hallgatók még nyelvvizsga hiányában is megkaphatták a diplomájukat, az ezt követően végző egyetemistákra vonatkozó szabályokat viszont az egyetemek már maguk írhatták elő.

Most akkor kell, vagy nem kell?

Az átalakítás értelmében a nyelvvizsgára vonatkozó szabályok egyetemenként, sőt, akár szakonként is eltérhetnek. Ahogy azt korábban már megírtuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például egyelőre nem kötelező, de ajánlott a nyelvvizsga szerzése, mivel a hallgatóknak szüksége van a nyelvtudásra a tanulmányaik befejezéséhez.

"A tanulmányaikat 2022/2023-as tanévben és ezután megkezdő hallgatóknak a nem nyelvi és az Ókortudományi Intézethez tartozó egyes szakokon a tanterv részeként beépítésre került egy idegennyelvi kritériumtárgy, amelynek teljesítése az abszolutórium kiállításának feltétele. A tárgyat a megadott szakokon a Neptunban szükséges felvenni, az utolsó félév alkalmával" - tették hozzá.

Vannak olyan intézmények is - például az Óbudai Egyetem - ahol, bár nyelvvizsgát nem kérnek, de bizonyos belső nyelvi követelmények teljesítésére kötelezik a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatókat. A Budapesti Műszaki Egyetemen az abszolutórium megszerzéséhez a 2023/24-es tanévtől kezdve a tantervbe beépülve úgynevezett "nyelvi krediteket" kell szerezniük a végzősöknek, a Corvinuson pedig nulla kreditértékű kritériumtárgyat vezetnek be.

A pontos szabályokat az egyetemek saját honlapjain nézhetitek meg.

Át a bemeneti oldalra

Bár maga az a tény elsőre súlyosnak tűnhet, hogy a papírral igazolható nyelvtudás megléte mostantól központilag nem kötelező a diplomaszerzéshez, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője szerint a változtatás kifejezetten kedvező hatással van a felsőoktatásba készülőkre. Szerinte ugyanis annyi történt, hogy a nyelvi követelmények a kimeneti oldalról egyszerűen "átkerültek a bemeneti oldalra," mivel a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével egy időben a kormány 2024-től a felsőoktatási felvételi szabályait is átírta, melynek értelmében a többletpontok rendszeréről a központi szabályozás helyett szintén az egyetemek dönthetnek.

Ezek többsége pedig úgy határozott, hogy a korábbinál jóval magasabb pontokkal értékeli a nyelvvizsga-bizonyítványokat, sőt, vannak egyetemek, ahol már a részvizsgákért, vagy az alapfokú, A2-es szintű nyelvvizsgákért is többletpontok járnak.

"Kialakul egy olyan sokkal rugalmasabb rendszer, ami azon hallgatók számára is jelent némi motivációt, akik nincsenek abban szerencsés helyzetben, hogy vagy olyan középiskolába járnak, ami elviszi őket legalább a középfokú vizsga szintjéig, vagy olyan családi háttérrel rendelkeznek, ami különtanárral vagy nyelviskolával tudja ezt pótolni" - tette hozzá Rozgonyi.