Január 20, vagyis a központi felvételi időpontja még messze van, de azért érdemes megismerkednetek a középiskolai felvételi pontszámítási szabályaival. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Október 20-ig teszik közzé a középiskolák a felvételi tájékoztatóikat, amikben az is benne lesz, hogy mi alapján számolják majd a hozzájuk jelentkezők felvételi pontjait. A pontszámításnak háromféle módja lehet a gimnáziumokban, technikumokban és szakiskolákban.
Számolhatják
A központi írásbeli felvételin mindkét tárgyból - magyarból és matematikából is - 50-50 pontot lehet szerezni. Azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja. Arról, hogy mindkét tárgyat nézik-e, vagy csak a magyart, vagy csak a matekot, az iskolák saját hatáskörben dönthetnek. Az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat a felvételi tájékoztatóban találjátok majd meg.
Szóbeli?
A komolyabb középiskolák általában szóban is szeretnék meghallgatni a hozzájuk jelentkezőket. Ahhoz azonban, hogy valakit egyáltalán behívjanak a szóbeli vizsgára, vannak olyan iskolák, ahol a központi érettségin el kell érnie egy az intézmény által meghatározott ponthatárt.
A szóbeli vizsga egyébként a diákok összpontszámának 25 százalékát adhatja.
A 2023/24-es középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
