Napokon belül kezdődik a felvételi a 2024 februárjában induló egyetemi képzésekre. Mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok az előző keresztféléves felvételiben.
Várhatóan október 15-én megnyílik a felvételi rendszere, ettől kezdve pedig egy hónapig, november 15-ig adhatják le az ügyfélkapuval hitelesített jelentkezésüket azok, akik valamelyik egyetem februárban induló képzésére szeretnének bekerülni.
A keresztfélévben az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, mint amennyit az általános felvételi eljárás esetében, sőt, vannak olyan intézmények, amik alapszakot nem is, hanem csak mesterképzéseket hirdetnek meg februári kezdéssel. Ne lepődjetek meg tehát, ha esetleg most nem tudtok jelentkezni az általatok kiválasztott képzésre.
Azt, hogy milyenek voltak a ponthatárok a tavalyi keresztféléves felvételiben, ide kattintva tudjátok megnézni. Ugyanakkor ne felejtsétek el, hogy tavaly februárban még a régi felvételi rendszer szerint számolták a pontjaitokat, mostanra viszont megszűntek a minimumponthatárok, és az általános felvételi eljárás pontszámai is jóval alacsonyabbak voltak, mint a korábbi években.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
