Ballag már

A szóbelikkel folytatódott az érettségi, amely még egészen június 30-ig eltart. Közben már az első érettségi bizonyítványok is érkeznek, ezt nagyon keveseknek kell csak feltölteniük, mutatjuk a részleteket errefelé. Az idei felsőoktatási felvételin az ELTE, a debreceni és a szegedi egyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, a teljes listát, karokra lebontva is elolvashatjátok itt.

Tablóval búcsúznak a pályaelhagyó tanárok egy budakalászi iskolában – írtuk meg kedden. Azóta egyrészt a budapesti Karinthy Gimnázium távozó tanárai is pedagógustablót tettek közzé, illetve előbbi kapcsán az is kiderült, a Szentistvántelepi Általános Iskola tizenegy távozó pedagógusa közül van olyan, aki magánintézményben fog tanítani, más az építőiparba megy el dolgozni vagy pedig kivándorol külföldre.

A pedagógusok iskolai felmondása ugyanis az esetek többségében teljes pályaelhagyással is jár. Erről már Nahalka István oktatáskutató beszélt nagyinterjúnkban. „Bizonyos pályaelhagyó pedagógusok könnyebben el tudnak helyezkedni, például az informatikát tanítók vagy a nyelvtanárok, de másoknak sem olyan nehéz, hiszen munkaerőhiány van, ők pedig diplomás emberek. Csak sokszor nagyon más, akár nem is diplomát igénylő területen folytatják – ahol nem ritkán háromszor annyit keresnek” – fogalmazott. A szakemberrel alapműveltségről, tananyagok értelméről, szakmai vitákról és persze a státusztörvényről is beszélgettünk.

Lezavarták

Amellyel kapcsolatban most a héten annyi történt, hogy a parlament kulturális bizottsága úgy egy óra alatt lezavarta a vitáját. Az ellenzéki módosítókat leszavazták, a pedagógusok tanítással lekötött heti munkaidejét heti 24 órában rögzítő fideszes módosítót viszont elfogadták. (Ez volt az, amit először véletlenül 42 milliós óradíjjal adtak be.) Ez még csak a javaslat továbbengedését jelenti, vagyis a parlament már ezzel a kiegészítéssel szavazhat róla, várhatóan valamikor július elején. A kormány közben – némi fázis késéssel – közzétette, milyen véleményeket kapott a tervezet társadalmi egyeztetése során és azt is, hogy azok többségét milyen sablonszövegekkel pattintotta le, tömbösítve.

Akiknek viszont kénytelenek figyelembe venni az észrevételeit, azok a pedagógusbéremelés egy részét finanszírozó uniós intézmény lesznek. Az Európai Bizottság négy pontot kifogásol – ennek egyikét rendezték is, hiszen az a nem fixált munkaidő volt –, amelyre a Belügyminisztérium azt is reagálta, hogy nyitott a javaslatokra, még akár a pedagógusok járáson belüli átvezénylését is átírhatják. Persze ez még csak lehetőség. Amihez viszont vélhetően ragaszkodnak, az az egyébként még csak részben ismert új fajta teljesítményértékelési rendszer lesz. Amivel mások mellett azért lehetnek gondok, mert Sándor Éva pedagógiai szakpszichológus szerint reális veszély, hogy az intézményvezetők ne szakmai szempontok, hanem szimpátia és érdekek mentén pontozzanak majd.

Szűk esztendők

A pedagógushiány továbbra is elég komoly problémának látszik, konkrétan már az ország egyik legjobb gimnáziuma is ötféle szakpárral keres tanárokat, Facebook-hirdetésben. Az óvónők hiányát közben a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban indított, öt- és kétéves „óvodai nevelő” képzéssel enyhítené.

Miért nem sikerül az a pedagógusoknak Magyarországon, ami Romániában három hét alatt összejött? – tettük fel a kérdést. A válasz összetettebb, mint elsőre tűnik és nem csak a hazai sztrájktörvény miatt, hanem például a szakszervezetek rendszerváltás óta rossz megítélése okán is, de mindenképpen vannak tanulságai a délkeleti szomszédunknál elérteknek a hazai érdekképviseletek számára is. Az ottani, „kisérettséginek” is nevezett képességfelmérőjére 15 ezerrel kevesebben, „csak” 161 és félezren jelentkeztek diákok, miután sokan úgy érezték, a pedagógussztrájk miatt nem tudtak megfelelőképp felkészülni. Pedig a nekünk nyilatkozó romániai szakszervezeti vezető szerint a végzősöket jellemzően fizetség nélkül is felkészítették a kollégái és az erdélyi Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője szerint sem ezen múlnak a vizsgaeredmények, mert a tananyagot leadták már addigra.

A hét második felére érkezett a hír, hogy tavalyhoz hasonlóan ismét 3 százalékponttal nő a szabadon felhasználható diákhitel kamata. Ez nem hoz azonnali drágulást, hanem a futamidőt tolja ki, mindenesetre mérlegelésre késztetheti a diákokat. Akár azt is eredményezve, hogy többen, nagyobb arányban igyekeznek diákmunkából finanszírozni a lakhatási, étkezési és egyéb megélhetési költségeiket a tanulmányaik alatt. Amire a lehetőség mindenképpen megvan, tovább nőtt ugyanis az elérhető diákmelók száma. Bár elterjedt probléma, hogy sok egyetem alatt végzett munka vajmi keveset tesz hozzá a majdani diplomázás utáni állásunkhoz, ezekkel is már annyival előrébb vagyunk, hogy valamilyen munkatapasztalatot be tudunk írni a CV-nkbe. Ha ennyiben ki is merül a „szakmai tapasztalatok” rubrika, akkor se aggódj, hiszen a pályakezdők is tudnak munkát találni, mindenki elkezdte valahol és betanítanak majd, ha megvannak a szükséges kompetenciáid. Ha idáig eljutottunk, akkor talán az – infláció mellett érthetően – emelkedő fizetési igények sem lesznek elérhetetlenek.

(Kiemelt képünk: januárban 16 ezer hiányjelet írtak fel a Hősök tere aszfaltjára, így felhívva a figyelmet a pedagógushiányra, fotó: Fazekas István)