„Nincsenek hiteles statisztikák erről, de úgy tudom, aki egy iskolában felmond, azok közül viszonylag kevesen maradnak a pályán és mennek át másik intézménybe” – mondta Nahalka István oktatáskutató hétfőn megjelent interjúnkban a távozó pedagógusokról. Most láthatunk néhány konkrét példát is erre a jelenségre.

A pedagógustablóval búcsúzó budakalászi tanárok közül van olyan, aki magánintézményben fog tanítani, más az építőiparba megy el dolgozni vagy kivándorol külföldre – ezt a Szentistvántelepi Általános Iskola egyik felmondott tanára, Kenderesi Ildikó mondta tíz, vele együtt távozó kollégájáról az RTL Híradónak. Hozzátéve: azért készítette el a tablót, hogy arcot adjon a felmondások kérdésének. „Itt emberi életek vannak, érzelmek, kapcsolódások. Szóval nem egy sima munkahelyről történő felállás az íróasztal mögül, hanem emberi kapcsolatokból szállunk ki” – fogalmazott.

Elmondása alapján bár gyerekkori álma volt és már több, mint egy évtizede az iskolában tanít, a státusztörvény már „az utolsó csepp volt a pohárban”. „Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – jelentette ki a csatornának, szerinte az új jogszabály nagyon megalázó, nem szeretné, hogy vele ezt tegyék és nem ezt tanítaná a következő generációnak.

Közben a budapesti Karinthy Gimnázium távozó tanárai is pedagógustablóval búcsúznak, ám náluk a fotók egy részén láthatók csak most távozó tanárok, hatukat ugyanis a polgári engedetlenség után bocsátották el. Az egyik résztvevő, Rábai János arról beszélt a csatornának: ő is elhagyta a pályát, igaz, minden nap eszébe jut, mennyire hiányzik neki az iskola. A Klebelsberg Központ a csatorna kérdésére ugyanakkor azt írta: nem tapasztaltak semmilyen rendkívüli mozgást az előző évekhez képest, csupán a pedagógusok általában a tanév végén és a nyári szünet alatt váltanak munkahelyet.