2023 első öt hónapja alapján a leggyakrabban a szakmunka, az adminisztráció, asszisztensi és irodai, valamint a fizikai, segéd és betanított munka területére keresnek a cégek diák munkaerőt.
Tavaly az első öt hónap során aktivált összes álláslehetőségnek 7,2 százalékát tették ki tanulókat kereső felhívások, idén májusra ez az arány közel 9 százalékra emelkedett – derül ki a Profession.hu közleményéből, amihez saját adatbázisukból tájékozódtak.
Melyik területen van a legtöbb lehetőség?
Leginkább szakmunkás állásokra keresnek a cégek tanulókat, a diákmunkára vonatkozó hirdetéseknek 18,9 százaléka vonatkozott ilyen munkakörre, a második leggyakoribb terület az adminisztráció, asszisztensi és irodai munka 12,5 százalékkal, harmadik pedig a fizikai, segéd és betanított munka kategória 9,3 százalékkal. Ugyanez a tendencia mutatkozik, ha azt nézzük, hogy a diákok milyen jellegű állásra jelenkeznek a leggyakrabban, annyi különbséggel, hogy a harmadik helyen a marketing, média és PR áll.
A jelentkezések száma változó: májusban látszik kiugró aktivitás a diákok részéről, ez a nyári munkavállalás miatt lehet. Éves összehasonlításban megfigyelhető növekedés a jelentkezések arányában, tavaly a januártól májusig tartó időszakban a jelentkezések 1,87 százaléka érkezett diákmunkára, idén ez az érték 2,4 százalékra emelkedett.
2022-ben a meghirdetett álláslehetőségek felében tüntették fel a fizetést, idén pedig már a 55,7 százalékukban szerepelt ez az információ. Ezek alapján a diákmunkák átlagos bérezésre bruttó 1763 forint óránként – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.
Területi különbségek
Az idei adatok alapján a diákoknak szóló álláslehetőségek több, mint fele budapesti; 18,4 százalékkal a második legtöbb hirdetést Pest megyében adták fel a munkáltatók, harmadik legtöbb lehetőséget pedig Győr-Moson-Sopron megyében kínálják a cégek a tanulóknak, ahol a célzottan nekik szóló munkalehetőségek 4,9 százaléka található.
Az összes álláslehetőséghez képest a diákmunka aránya Zala megyében a legmagasabb, itt a meghirdetett pozíciók 14,6 százaléka szól tanulóknak, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén 14,5 százalékkal és Pest megye 13,2 százalékkal.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
