2023 első öt hónapja alapján a leggyakrabban a szakmunka, az adminisztráció, asszisztensi és irodai, valamint a fizikai, segéd és betanított munka területére keresnek a cégek diák munkaerőt.
Tavaly az első öt hónap során aktivált összes álláslehetőségnek 7,2 százalékát tették ki tanulókat kereső felhívások, idén májusra ez az arány közel 9 százalékra emelkedett – derül ki a Profession.hu közleményéből, amihez saját adatbázisukból tájékozódtak.
Melyik területen van a legtöbb lehetőség?
Leginkább szakmunkás állásokra keresnek a cégek tanulókat, a diákmunkára vonatkozó hirdetéseknek 18,9 százaléka vonatkozott ilyen munkakörre, a második leggyakoribb terület az adminisztráció, asszisztensi és irodai munka 12,5 százalékkal, harmadik pedig a fizikai, segéd és betanított munka kategória 9,3 százalékkal. Ugyanez a tendencia mutatkozik, ha azt nézzük, hogy a diákok milyen jellegű állásra jelenkeznek a leggyakrabban, annyi különbséggel, hogy a harmadik helyen a marketing, média és PR áll.
A jelentkezések száma változó: májusban látszik kiugró aktivitás a diákok részéről, ez a nyári munkavállalás miatt lehet. Éves összehasonlításban megfigyelhető növekedés a jelentkezések arányában, tavaly a januártól májusig tartó időszakban a jelentkezések 1,87 százaléka érkezett diákmunkára, idén ez az érték 2,4 százalékra emelkedett.
2022-ben a meghirdetett álláslehetőségek felében tüntették fel a fizetést, idén pedig már a 55,7 százalékukban szerepelt ez az információ. Ezek alapján a diákmunkák átlagos bérezésre bruttó 1763 forint óránként – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu termékfejlesztési igazgatója.
Területi különbségek
Az idei adatok alapján a diákoknak szóló álláslehetőségek több, mint fele budapesti; 18,4 százalékkal a második legtöbb hirdetést Pest megyében adták fel a munkáltatók, harmadik legtöbb lehetőséget pedig Győr-Moson-Sopron megyében kínálják a cégek a tanulóknak, ahol a célzottan nekik szóló munkalehetőségek 4,9 százaléka található.
Az összes álláslehetőséghez képest a diákmunka aránya Zala megyében a legmagasabb, itt a meghirdetett pozíciók 14,6 százaléka szól tanulóknak, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén 14,5 százalékkal és Pest megye 13,2 százalékkal.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
