Az ezt tartalmazó közleményből az állami cég weboldaláról épp a lényeg maradt le, ezt jelzésünk után javították.
Június 30-án lejár a Diákhitel1-et érintő kamatstop.
A szabadon felhasználható kölcsön kamatát a kormány 4,99 százalékról 7,99 százalékra fel is emeli július 1-től,
derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményéből. Amely miután a kormány összes aktuális kommunikációs panelét felvonultatta a szankcióktól az épp kivezetés előtt álló árstopokig, azzal igyekszik tompítani a drágulást, hogy a jelenlegi – a szintén az orosz agresszió miatti uniós szankciókra fogott – kamatkörnyezetben a hatályos szabályok szerint a diákhitel kamatának 14 százalékra kellene emelkednie.
Ám – írják – a kormány fenntartja annak „jelentős mértékű” kamattámogatását, így lehetséges, hogy „csupán” három százalékponttal emelkedik a kamat. Hozzáteszik, hogy a kizárólag tandíjra fordítható és az egyetemnek közvetlenül utalt Diákhitel2, illetve a Képzési Hitel továbbra is kamatmentes. Azt lebegtették be, hogy ha a sokat emlegetett év végi egy számjegyű inflációt elérjük és egy számjegyű lesz a jegybanki irányadó kamat, az „megnyitja a lehetőséget”, hogy a Diákhitel1 kamata újra 4,99 százalékos szintre csökkenhessen. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a megemelt kamatszint ugyanakkor december 31-ig érvényes.
Pont a lényeg maradt le
Mint emlékezetes, majdnem pont egy éve emelkedett az akkori 1,99 százalékról 4,99 százalékra a szabadon elkölthető diákhitel kamata. Akkor nem igazán jeleskedett az állami Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Diákhitel Központ abban, hogy erre felhívja a jelenlegi és leendő adósok figyelmét és most is akadtak ebben problémák. Weboldalukra csütörtökön hibásan került fel az MTI-n megjelent GFM-közlemény, egymás alatt kétszer is idézték annak az elejét, de csak odáig, hogy 14 százalékra kellene emelkednie a kamatnak.
Azt a részt, ami a lényeget, vagyis a 7,99 százalékra történő emelést tartalmazza, már lehagyták.
Végül, miután kérdéseket küldtünk nekik, amelyben ezt a hibát is jelztük, péntek délelőtt újra feltették a közlemény szövegét (erről a webcímben szereplő 2-es árulkodik), ezúttal már hiba nélkül az egészet, ebben már szerepel a 7,99 százalékos információ is. „Technikai probléma miatt duplikálódott nálunk a hír első része. A hibát a kollégám javította” – válaszolták kérdéseinkre. Melyek elküldése óta a Diákhitel Facebook-oldalán is közzétettek egy posztot a kamatemelésről, melyben a weboldalukra feltett közleményt osztották meg.
A tavalyihoz hasonlóan ismét megcsillagozták a Diákhitel1 feltételei közt a jelenlegi kamatot, ám a csillag feloldása már nem került oda alá. Az oldalon némileg zavaróan a várandósok szüneteltetési kérelmét is egy csillaggal jelölték meg, ennek a lábjegyzete lejjebb olvasható. Ugyanakkor, ha az oldalon a böngészőnkben rákeresünk arra, hogy „7,99”, akkor láthatjuk, hogy sehol, még az eldugott apró betűk közt sem szerepel az új kamat. Erre is rákérdeztünk, de ezt nem javították cikkünk megjelenéséig.
Kitolja a futamidőt
Mivel a diákhitelek törlesztését a diplomaszerzés után kell megkezdeni, a törlesztőrészlet eleinte a minimálbérhez, később az adós keresetéhez igazodik. Így az, hogy több kamattal tartozunk, nem fogja megnövelni a törlesztőrészleteket és azonnal nem jelent pluszköltséget. Helyette a futamidőt hosszabbítja meg, hiszen ugyanakkora részletekben immáron magasabb összeget kell törlesztenünk. Korábban a HVG-nek Argyelán József, a Bankmonitor elemzője arról beszélt: egy átlagos összeget a többség nagyjából tíz év alatt szokott visszafizetni, ugyanakkor, ha valaki a maximálisan elérhető 4,5 millió forintot veszi fel, és átlag alatt keres, akár húsz évig is elhúzódhat a futamidő.
Jelenleg a GFM úgy számol, a mintegy 200 ezren diákhiteles fele a szabadon felhasználhatóra adósodott el, így mintegy százezer diákot érint a döntés. Nemrég derült ki az is, hogy a Diákhitel1-et szintén júliustól már csak négy meghatározott banknál – az OTP Bank, az MBH Bank, az Erste Bank és a Gránit Bank – nyitott „diákhitel számlára” lehet igényelni. Ezek az akkori közlés szerint mások mellett ingyenes bankkártya-használatot és számlavezetést is biztosítanak.
(Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás)
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
