Az ezt tartalmazó közleményből az állami cég weboldaláról épp a lényeg maradt le, ezt jelzésünk után javították.
Június 30-án lejár a Diákhitel1-et érintő kamatstop.
A szabadon felhasználható kölcsön kamatát a kormány 4,99 százalékról 7,99 százalékra fel is emeli július 1-től,
derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményéből. Amely miután a kormány összes aktuális kommunikációs panelét felvonultatta a szankcióktól az épp kivezetés előtt álló árstopokig, azzal igyekszik tompítani a drágulást, hogy a jelenlegi – a szintén az orosz agresszió miatti uniós szankciókra fogott – kamatkörnyezetben a hatályos szabályok szerint a diákhitel kamatának 14 százalékra kellene emelkednie.
Ám – írják – a kormány fenntartja annak „jelentős mértékű” kamattámogatását, így lehetséges, hogy „csupán” három százalékponttal emelkedik a kamat. Hozzáteszik, hogy a kizárólag tandíjra fordítható és az egyetemnek közvetlenül utalt Diákhitel2, illetve a Képzési Hitel továbbra is kamatmentes. Azt lebegtették be, hogy ha a sokat emlegetett év végi egy számjegyű inflációt elérjük és egy számjegyű lesz a jegybanki irányadó kamat, az „megnyitja a lehetőséget”, hogy a Diákhitel1 kamata újra 4,99 százalékos szintre csökkenhessen. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a megemelt kamatszint ugyanakkor december 31-ig érvényes.
Pont a lényeg maradt le
Mint emlékezetes, majdnem pont egy éve emelkedett az akkori 1,99 százalékról 4,99 százalékra a szabadon elkölthető diákhitel kamata. Akkor nem igazán jeleskedett az állami Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Diákhitel Központ abban, hogy erre felhívja a jelenlegi és leendő adósok figyelmét és most is akadtak ebben problémák. Weboldalukra csütörtökön hibásan került fel az MTI-n megjelent GFM-közlemény, egymás alatt kétszer is idézték annak az elejét, de csak odáig, hogy 14 százalékra kellene emelkednie a kamatnak.
Azt a részt, ami a lényeget, vagyis a 7,99 százalékra történő emelést tartalmazza, már lehagyták.
Végül, miután kérdéseket küldtünk nekik, amelyben ezt a hibát is jelztük, péntek délelőtt újra feltették a közlemény szövegét (erről a webcímben szereplő 2-es árulkodik), ezúttal már hiba nélkül az egészet, ebben már szerepel a 7,99 százalékos információ is. „Technikai probléma miatt duplikálódott nálunk a hír első része. A hibát a kollégám javította” – válaszolták kérdéseinkre. Melyek elküldése óta a Diákhitel Facebook-oldalán is közzétettek egy posztot a kamatemelésről, melyben a weboldalukra feltett közleményt osztották meg.
A tavalyihoz hasonlóan ismét megcsillagozták a Diákhitel1 feltételei közt a jelenlegi kamatot, ám a csillag feloldása már nem került oda alá. Az oldalon némileg zavaróan a várandósok szüneteltetési kérelmét is egy csillaggal jelölték meg, ennek a lábjegyzete lejjebb olvasható. Ugyanakkor, ha az oldalon a böngészőnkben rákeresünk arra, hogy „7,99”, akkor láthatjuk, hogy sehol, még az eldugott apró betűk közt sem szerepel az új kamat. Erre is rákérdeztünk, de ezt nem javították cikkünk megjelenéséig.
Kitolja a futamidőt
Mivel a diákhitelek törlesztését a diplomaszerzés után kell megkezdeni, a törlesztőrészlet eleinte a minimálbérhez, később az adós keresetéhez igazodik. Így az, hogy több kamattal tartozunk, nem fogja megnövelni a törlesztőrészleteket és azonnal nem jelent pluszköltséget. Helyette a futamidőt hosszabbítja meg, hiszen ugyanakkora részletekben immáron magasabb összeget kell törlesztenünk. Korábban a HVG-nek Argyelán József, a Bankmonitor elemzője arról beszélt: egy átlagos összeget a többség nagyjából tíz év alatt szokott visszafizetni, ugyanakkor, ha valaki a maximálisan elérhető 4,5 millió forintot veszi fel, és átlag alatt keres, akár húsz évig is elhúzódhat a futamidő.
Jelenleg a GFM úgy számol, a mintegy 200 ezren diákhiteles fele a szabadon felhasználhatóra adósodott el, így mintegy százezer diákot érint a döntés. Nemrég derült ki az is, hogy a Diákhitel1-et szintén júliustól már csak négy meghatározott banknál – az OTP Bank, az MBH Bank, az Erste Bank és a Gránit Bank – nyitott „diákhitel számlára” lehet igényelni. Ezek az akkori közlés szerint mások mellett ingyenes bankkártya-használatot és számlavezetést is biztosítanak.
(Kiemelt kép: MTI / Kovács Tamás)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
