Az ellenzéki képviselők 40-nél is több módosító javaslatát ugyanakkor vita nélkül leszavazták a fideszes képviselők az Országgyűlés kulturális bizottságában.
Szemben a maratoni plenáris vitával, az Országgyűlés kulturális bizottsága csütörtökön bő egy óra alatt lezavarta a pedagógusok új jogállásáról szóló törvénytervezet nevében részletes vitáját, írta meg a Népszava. Míg a kormánypárti többség támogatta a vitatott státusztörvény-tervezetet, az ellenzék 40-nél is több módosító javaslatát vita nélkül leszavazták a fideszes képviselők.
Egyetlen módosítást fogadtak el, a kormánypárti Dunai Mónika módosítóját, mely heti 24 órában rögzítené a pedagógusok tanítással lekötött heti munkaidejét a mostani 22-26 órás felosztás helyett. A jelenlegi állapotról Dunai is beismerte, hogy igazságtalan – írja a lap. Míg ellenzéki kollégái szerint a mostani fixálás sem igazságos, lévén, valakinek 22-ről nőni fog az óraszáma.
Ellenzéki kérdésre visszautasította Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, hogy kiskorúnak néznék a pedagógusokat és kiemelte, hogy az új törvény korábban több jogszabályban szétszórt kérdéseket tisztáz. Szerinte a teljesítményalapú bérezés is vonzóvá teszi majd a pályát, ahogy a költségvetési és a reményei szerint megérkező uniós forrásokből finanszírozott béremelés. A tanárhiányról pedig azt mondta, az minden országban jelen van. A lap kérdésére Maruzsa azt felelte, nincs újabb változás a státusztörvény bevezetésének tervezett időpontjában, ha a parlament is megszavazza, júliusban hatályba lép.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Kriza Márton)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
