Jelentősen emelkedtek a fiatalok fizetési igényei az elmúlt egy évben.
Tavaly a pályakezdők kétharmada még „csak” 350 ezer forint fölötti bruttó fizetésre vágyott, de idén már 450-600 ezer forint között szeretnének keresni a fiatal munkavállalók a Work Force megbízásából készült Pályakezdő Index alapján – írta meg a Népszava.
A szellemi munkakörökben jóval többen szeretnének akár 600 ezer forintos fizetést, a fizikai munkát végzők többsége bruttó 350-450 ezer forinttal is megelégszik. Jelentősen csökkent azok száma, akik 200-350 ezer forint között keresnének, miközben tavalyhoz képest kétszer annyian vágynak 800 ezer és egymillió forint közötti bérezésre.
A KSH adatai alapján a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál: februárban még 531 200 forint, márciusban már 577 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete.
A Work Force 18-25 évesek körében végzett reprezentatív kutatása alapján a fiatal munkavállalók többsége – 18 százaléka - a kereskedelmi és fogyasztói szektorban dolgozik. A kereskedelemben a KSH márciusi adatai szerint bruttó 522 ezer forint volt az átlagbér. A gyártóiparban a fiatalok 14 százaléka vállalt munkát, ami 6 százalékos visszaesés tavalyhoz képest. Tavalyhoz képest a pénzügyi szolgáltatások terület népszerűsége csökkent a leginkább: 2022-ben még a pályakezdők 17, de idén már csak a 6 százaléka vállalt munkát ebben a szektorban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
