Tapasztalat nélkül munkát keresni? Semmi pánik!

A legtöbb egyetemi-főiskolai képzésnek része a szakmai gyakorlat, a hallgatók jelentős része pedig dolgozik a tanulás mellett, így van mit beleírni az önéletrajz szakmai tapasztalatokról szóló részébe. De akkor sem kell pánikba esni, ha zavaróan rövidnek tűnik az eddigi munkahelyek listája.

  • Székács Linda

Négyből három egyetemista még a diploma megszerzése előtt szeretne munkát találni – derül ki egy online munkaerő-toborzó 2021-es felméréséből. A végzettséghez passzoló munkahelyre és pozícióra persze könnyebben találnak rá azok a hallgatók, akik a tanulmányaik során már szereztek némi tapasztalatot, például kötelező szakmai gyakorlaton vettek részt. A műszaki és gazdasági képzéseken tanulóknak például gyakran egy- vagy akár két féléven keresztül kell munkát vállalniuk, de kötelező gyakorlatuk van a leendő tanároknak, tanítóknak, gyógypedagógusoknak is.

Persze semmi nincs veszve akkor sem, ha olyan szakon tanulsz, amelynek nem része a kötelező szakmai gyakorlat, vagy ha az egyetem mellett végzett diákmunka nem kapcsolódik a tanulmányaidhoz, így az önéletrajzban sem számít releváns tapasztalatnak.

Felvállalni a tapasztalat hiányát

Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó szerint ha valaki nem rendelkezik releváns tapasztalattal, a legjobb, ha felvállalja azt az önéletrajzában, és csak olyan állásokra jelentkezik, amelyeknél nem elvárás a szakmai tapasztalat.

„Érdemes fölvállalni: én nulla tapasztalattal és nulla gyakorlattal rendelkezem. Ha olyan állást keres, ahol nulla és másfél év közötti tapasztalatot kérnek, tehát teljesen kezdő személyt keresnek, nem kell a gyakorlat hiánya miatt feszengeni. Betanítják majd, ha egyébként megvannak azok a kompetenciái, amelyek kellenek az adott munkakör betöltéséhez” – mondja a szakember.

Manapság már elterjedtnek számítanak a duális képzések is – ezeknek éppen az a lényege, hogy a hallgatók a későbbi munkájukhoz szükséges elméleti tudást az egyetemen vagy főiskolán, míg a gyakorlati ismereteiket egy kiválasztott, az adott felsőoktatási intézménnyel együttműködő vállalatnál szerezzék meg. Ezeknél a cégeknél valószínűleg nem jelent problémát tehát, ha valaki „zöldfülűen”, mindössze elméleti tudás birtokában jelentkezik a tapasztalatot nem igénylő pozíciókra, hiszen a legtöbb vállalatnál egyébként is folyamatos képzéseket és tréningeket biztosítanak nem csak a kezdő, de a már pályán lévő munkavállalóknak is.

Joó Zsuzsanna

Blöffölni tilos

A leggyakoribb hiba, amit a kezdő munkavállalók elkövetnek, az a blöffölés, a képességeik, ismereteik „szebb csomagolásba helyezése” – véli a szakember. Joó Zsuzsanna szerint egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy hatórás vagy egy hatvanórás képzésen vett részt, és hogy az ott megszerzett ismereteit mennyire túlozza el az önéletrajzában. Ezt ugyanis bármikor ellenőrizhetik a munkáltatók, ha pedig valakit hazugságon kapnak, vagy a gyakorlatban egyszerűen nem képes olyan szinten teljesíteni, ahogyan azt korábban ígérte, az egyáltalán nem vet jó fényt rá.

Diploma után irány a munkaerőpiac

A karrier-tanácsadó szerint a szakmai tapasztalattal nem rendelkező, friss diplomás munkavállalók számára a legjobb, ha a diplomájuk megszerzését követően azonnal belevágnak a munkakeresésbe. Néhány hétnyi pihenés a tanulással töltött egyetemi éveket követően még rendben van, de a hosszú hónapokig vagy akár 1-2 évig tartó láblógatás után már jogosan kérdezheti meg a munkáltató, hogy mégis mit csinált ennyi időn keresztül. Az „állást kerestem” kifogás ilyen hosszú idő elteltével már egyáltalán nem elfogható.

„Az más, ha továbbképzi magát, és különböző kurzusokon vagy nyelvtanfolyamokon vesz részt, de a legjobb az lenne, ha minél hamarabb belecsobbanna a munka világába, hogy megszokja az embereket, a főnököket, a cégkultúrát, munkatársakat, ügyfeleket. Az életet csak élve lehet megtapasztalni, tehát csak csinálni kell, és nem otthon ülve nézni a tévét, nyomkodni a telefont és várakozni” – válaszolta Joó Zsuzsanna a kérdésünkre.

A friss diplomások körülbelül kétharmada egyébként egyáltalán nem optimista azzal kapcsolatban, hogy olyan munkahelyet talál majd, ami illeszkedik az általuk megálmodott karriercélokhoz. Ha biztosra akarsz menni, a legjobb, amit tehetsz, hogy már a gyakorlatod is egy olyan cégnél végzed, ami kötődik a szakmádhoz és ahhoz, amit a jövőben szeretnél csinálni.

De nincs veszve semmi akkor sem, ha ez nem jön össze. A gyakorlati helyekre általában nagy a túljelentkezés, ráadásul vannak vállalatok, ahol nem is nyilvános az összes nyitott pozíció. Annak érdekében, hogy ezekről tudomást szerezz, érdemes minél tágabb kapcsolati hálót kiépítened az adott szakmában; járj el állásbörzékre, ismerkedj, vegyél részt előadásokon, továbbképzéseken, állásportálok böngészése helyett inkább nézz körül a cégek weboldalán, írj nekik emailt a lehetőségek után érdeklődve. Az is sokat segít, ha a naprakész önéletrajzod mellett LinkedIn profillal is rendelkezel, hiszen a „toborzók” nagy többsége előszeretettel használja ezt a kifejezetten munkáltatók és munkavállalók számára létrehozott közösségi oldalt. Az #OpenToWork keretet használva akár látványosan tudathatod is velük, hogy munkát keresel, emellett pedig az sem árt, ha a Facebookod és a többi közösségi média profilod is esztétikus, hiszen sok múlhat azon, hogy milyen a „digitális lábnyomod”.

Mindezek után már az is siker, ha egyelőre csak egy részmunkaidős állásra téged választanak, hiszen a cégen belül már sokkal könnyebben mászhatsz felfelé a ranglétrán, mint azon kívül.

A cikk 2023. márciusában a HVG Karrier Plusz című kiadványában szerepelt.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.