A legtöbb egyetemi-főiskolai képzésnek része a szakmai gyakorlat, a hallgatók jelentős része pedig dolgozik a tanulás mellett, így van mit beleírni az önéletrajz szakmai tapasztalatokról szóló részébe. De akkor sem kell pánikba esni, ha zavaróan rövidnek tűnik az eddigi munkahelyek listája.
Persze semmi nincs veszve akkor sem, ha olyan szakon tanulsz, amelynek nem része a kötelező szakmai gyakorlat, vagy ha az egyetem mellett végzett diákmunka nem kapcsolódik a tanulmányaidhoz, így az önéletrajzban sem számít releváns tapasztalatnak.
Felvállalni a tapasztalat hiányát
Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó szerint ha valaki nem rendelkezik releváns tapasztalattal, a legjobb, ha felvállalja azt az önéletrajzában, és csak olyan állásokra jelentkezik, amelyeknél nem elvárás a szakmai tapasztalat.
„Érdemes fölvállalni: én nulla tapasztalattal és nulla gyakorlattal rendelkezem. Ha olyan állást keres, ahol nulla és másfél év közötti tapasztalatot kérnek, tehát teljesen kezdő személyt keresnek, nem kell a gyakorlat hiánya miatt feszengeni. Betanítják majd, ha egyébként megvannak azok a kompetenciái, amelyek kellenek az adott munkakör betöltéséhez” – mondja a szakember.
Manapság már elterjedtnek számítanak a duális képzések is – ezeknek éppen az a lényege, hogy a hallgatók a későbbi munkájukhoz szükséges elméleti tudást az egyetemen vagy főiskolán, míg a gyakorlati ismereteiket egy kiválasztott, az adott felsőoktatási intézménnyel együttműködő vállalatnál szerezzék meg. Ezeknél a cégeknél valószínűleg nem jelent problémát tehát, ha valaki „zöldfülűen”, mindössze elméleti tudás birtokában jelentkezik a tapasztalatot nem igénylő pozíciókra, hiszen a legtöbb vállalatnál egyébként is folyamatos képzéseket és tréningeket biztosítanak nem csak a kezdő, de a már pályán lévő munkavállalóknak is.
A leggyakoribb hiba, amit a kezdő munkavállalók elkövetnek, az a blöffölés, a képességeik, ismereteik „szebb csomagolásba helyezése” – véli a szakember. Joó Zsuzsanna szerint egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy hatórás vagy egy hatvanórás képzésen vett részt, és hogy az ott megszerzett ismereteit mennyire túlozza el az önéletrajzában. Ezt ugyanis bármikor ellenőrizhetik a munkáltatók, ha pedig valakit hazugságon kapnak, vagy a gyakorlatban egyszerűen nem képes olyan szinten teljesíteni, ahogyan azt korábban ígérte, az egyáltalán nem vet jó fényt rá.
Diploma után irány a munkaerőpiac
A karrier-tanácsadó szerint a szakmai tapasztalattal nem rendelkező, friss diplomás munkavállalók számára a legjobb, ha a diplomájuk megszerzését követően azonnal belevágnak a munkakeresésbe. Néhány hétnyi pihenés a tanulással töltött egyetemi éveket követően még rendben van, de a hosszú hónapokig vagy akár 1-2 évig tartó láblógatás után már jogosan kérdezheti meg a munkáltató, hogy mégis mit csinált ennyi időn keresztül. Az „állást kerestem” kifogás ilyen hosszú idő elteltével már egyáltalán nem elfogható.
„Az más, ha továbbképzi magát, és különböző kurzusokon vagy nyelvtanfolyamokon vesz részt, de a legjobb az lenne, ha minél hamarabb belecsobbanna a munka világába, hogy megszokja az embereket, a főnököket, a cégkultúrát, munkatársakat, ügyfeleket. Az életet csak élve lehet megtapasztalni, tehát csak csinálni kell, és nem otthon ülve nézni a tévét, nyomkodni a telefont és várakozni” – válaszolta Joó Zsuzsanna a kérdésünkre.
A friss diplomások körülbelül kétharmada egyébként egyáltalán nem optimista azzal kapcsolatban, hogy olyan munkahelyet talál majd, ami illeszkedik az általuk megálmodott karriercélokhoz. Ha biztosra akarsz menni, a legjobb, amit tehetsz, hogy már a gyakorlatod is egy olyan cégnél végzed, ami kötődik a szakmádhoz és ahhoz, amit a jövőben szeretnél csinálni.
De nincs veszve semmi akkor sem, ha ez nem jön össze. A gyakorlati helyekre általában nagy a túljelentkezés, ráadásul vannak vállalatok, ahol nem is nyilvános az összes nyitott pozíció. Annak érdekében, hogy ezekről tudomást szerezz, érdemes minél tágabb kapcsolati hálót kiépítened az adott szakmában; járj el állásbörzékre, ismerkedj, vegyél részt előadásokon, továbbképzéseken, állásportálok böngészése helyett inkább nézz körül a cégek weboldalán, írj nekik emailt a lehetőségek után érdeklődve. Az is sokat segít, ha a naprakész önéletrajzod mellett LinkedIn profillal is rendelkezel, hiszen a „toborzók” nagy többsége előszeretettel használja ezt a kifejezetten munkáltatók és munkavállalók számára létrehozott közösségi oldalt. Az #OpenToWork keretet használva akár látványosan tudathatod is velük, hogy munkát keresel, emellett pedig az sem árt, ha a Facebookod és a többi közösségi média profilod is esztétikus, hiszen sok múlhat azon, hogy milyen a „digitális lábnyomod”.
Mindezek után már az is siker, ha egyelőre csak egy részmunkaidős állásra téged választanak, hiszen a cégen belül már sokkal könnyebben mászhatsz felfelé a ranglétrán, mint azon kívül.
A cikk 2023. márciusában a HVG Karrier Plusz című kiadványában szerepelt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
