Tapasztalat nélkül munkát keresni? Semmi pánik!

Négyből három egyetemista még a diploma megszerzése előtt szeretne munkát találni – derül ki egy online munkaerő-toborzó 2021-es felméréséből. A végzettséghez passzoló munkahelyre és pozícióra persze könnyebben találnak rá azok a hallgatók, akik a tanulmányaik során már szereztek némi tapasztalatot, például kötelező szakmai gyakorlaton vettek részt. A műszaki és gazdasági képzéseken tanulóknak például gyakran egy- vagy akár két féléven keresztül kell munkát vállalniuk, de kötelező gyakorlatuk van a leendő tanároknak, tanítóknak, gyógypedagógusoknak is.

Persze semmi nincs veszve akkor sem, ha olyan szakon tanulsz, amelynek nem része a kötelező szakmai gyakorlat, vagy ha az egyetem mellett végzett diákmunka nem kapcsolódik a tanulmányaidhoz, így az önéletrajzban sem számít releváns tapasztalatnak.

Felvállalni a tapasztalat hiányát

Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó szerint ha valaki nem rendelkezik releváns tapasztalattal, a legjobb, ha felvállalja azt az önéletrajzában, és csak olyan állásokra jelentkezik, amelyeknél nem elvárás a szakmai tapasztalat.

„Érdemes fölvállalni: én nulla tapasztalattal és nulla gyakorlattal rendelkezem. Ha olyan állást keres, ahol nulla és másfél év közötti tapasztalatot kérnek, tehát teljesen kezdő személyt keresnek, nem kell a gyakorlat hiánya miatt feszengeni. Betanítják majd, ha egyébként megvannak azok a kompetenciái, amelyek kellenek az adott munkakör betöltéséhez” – mondja a szakember.

Manapság már elterjedtnek számítanak a duális képzések is – ezeknek éppen az a lényege, hogy a hallgatók a későbbi munkájukhoz szükséges elméleti tudást az egyetemen vagy főiskolán, míg a gyakorlati ismereteiket egy kiválasztott, az adott felsőoktatási intézménnyel együttműködő vállalatnál szerezzék meg. Ezeknél a cégeknél valószínűleg nem jelent problémát tehát, ha valaki „zöldfülűen”, mindössze elméleti tudás birtokában jelentkezik a tapasztalatot nem igénylő pozíciókra, hiszen a legtöbb vállalatnál egyébként is folyamatos képzéseket és tréningeket biztosítanak nem csak a kezdő, de a már pályán lévő munkavállalóknak is.

Blöffölni tilos

A leggyakoribb hiba, amit a kezdő munkavállalók elkövetnek, az a blöffölés, a képességeik, ismereteik „szebb csomagolásba helyezése” – véli a szakember. Joó Zsuzsanna szerint egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy hatórás vagy egy hatvanórás képzésen vett részt, és hogy az ott megszerzett ismereteit mennyire túlozza el az önéletrajzában. Ezt ugyanis bármikor ellenőrizhetik a munkáltatók, ha pedig valakit hazugságon kapnak, vagy a gyakorlatban egyszerűen nem képes olyan szinten teljesíteni, ahogyan azt korábban ígérte, az egyáltalán nem vet jó fényt rá.

Diploma után irány a munkaerőpiac

A karrier-tanácsadó szerint a szakmai tapasztalattal nem rendelkező, friss diplomás munkavállalók számára a legjobb, ha a diplomájuk megszerzését követően azonnal belevágnak a munkakeresésbe. Néhány hétnyi pihenés a tanulással töltött egyetemi éveket követően még rendben van, de a hosszú hónapokig vagy akár 1-2 évig tartó láblógatás után már jogosan kérdezheti meg a munkáltató, hogy mégis mit csinált ennyi időn keresztül. Az „állást kerestem” kifogás ilyen hosszú idő elteltével már egyáltalán nem elfogható.

„Az más, ha továbbképzi magát, és különböző kurzusokon vagy nyelvtanfolyamokon vesz részt, de a legjobb az lenne, ha minél hamarabb belecsobbanna a munka világába, hogy megszokja az embereket, a főnököket, a cégkultúrát, munkatársakat, ügyfeleket. Az életet csak élve lehet megtapasztalni, tehát csak csinálni kell, és nem otthon ülve nézni a tévét, nyomkodni a telefont és várakozni” – válaszolta Joó Zsuzsanna a kérdésünkre.

A friss diplomások körülbelül kétharmada egyébként egyáltalán nem optimista azzal kapcsolatban, hogy olyan munkahelyet talál majd, ami illeszkedik az általuk megálmodott karriercélokhoz. Ha biztosra akarsz menni, a legjobb, amit tehetsz, hogy már a gyakorlatod is egy olyan cégnél végzed, ami kötődik a szakmádhoz és ahhoz, amit a jövőben szeretnél csinálni.

De nincs veszve semmi akkor sem, ha ez nem jön össze. A gyakorlati helyekre általában nagy a túljelentkezés, ráadásul vannak vállalatok, ahol nem is nyilvános az összes nyitott pozíció. Annak érdekében, hogy ezekről tudomást szerezz, érdemes minél tágabb kapcsolati hálót kiépítened az adott szakmában; járj el állásbörzékre, ismerkedj, vegyél részt előadásokon, továbbképzéseken, állásportálok böngészése helyett inkább nézz körül a cégek weboldalán, írj nekik emailt a lehetőségek után érdeklődve. Az is sokat segít, ha a naprakész önéletrajzod mellett LinkedIn profillal is rendelkezel, hiszen a „toborzók” nagy többsége előszeretettel használja ezt a kifejezetten munkáltatók és munkavállalók számára létrehozott közösségi oldalt. Az #OpenToWork keretet használva akár látványosan tudathatod is velük, hogy munkát keresel, emellett pedig az sem árt, ha a Facebookod és a többi közösségi média profilod is esztétikus, hiszen sok múlhat azon, hogy milyen a „digitális lábnyomod”.

Mindezek után már az is siker, ha egyelőre csak egy részmunkaidős állásra téged választanak, hiszen a cégen belül már sokkal könnyebben mászhatsz felfelé a ranglétrán, mint azon kívül.

A cikk 2023. márciusában a HVG Karrier Plusz című kiadványában szerepelt.