Ennek azonban semmilyen jogi következménye nincsen, a pedagógusokat úgy tűnik, nem is túlságosan hatotta meg.
A román kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtöki ülésén a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy a kötelezettségvállalással rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére, közölte az MTI. Hozzáteszik, ez a memorandum azt tartalmazza: az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagbér szintjére emelik, továbbá a tanügyi alkalmazottak a pihenőszabadság idején megkapják a – bérpótlékokkal kiegészített – jövedelmük átlagát. Emellett a szöveg hosszan taglalja, eddig milyen béremelések történtek, illetve mennyit költöttek az oktatási infrastruktúrára.
A kormány kétségbeesettnek tűnő intézkedése mögött állhat az is, hogy a távirati iroda szerint – bár korábban ennek ellenkezőjében bíztak – Ligia Deca oktatási miniszter közben azt jelentette be:
a pedagógussztrájk miatt nem lehet hétfőn megkezdeni az érettségi szóbeli vizsgáit, ezért rendeletet írt alá átütemezésükről.
Egyelőre kétnapos halasztásról döntött: az érettségi a tárcavezető reményei szerint szerdán megkezdődhet, az írásbeli vizsgák menetrendjén pedig nem változtatnak. Újságírói kérdésre ugyanakkor elmondta: az nem is merült fel, hogy a bíróságtól kérjék a sztrájk betiltását. Ehelyett a liberális kormány azt szeretné, hogy a tanárok a saját meggyőződésükből térjenek vissza az osztálytermekbe, mert látják, hogy meg fogják kapni azt a megbecsülést, amelyet megérdemelnek.
Nincs jogi következménye
A Transtelex korábbi cikkében ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen szándéknyilatkozatnak nincsen semmilyen jogi következménye, lényegében csak egy hivatalosabb ígéret. A szakszervezeteket úgy látszik, nem is nagyon hatotta meg, a memorandum híre után is újabb utcai demonstrációkat jelentettek be. Politikai nyilatkozat helyett ugyanis törvény vagy kormányrendelet elfogadását kérik garanciaként arra, hogy a kezdő tanárok bére 2024-ben megfelel majd az országos átlagbérnek.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti föderáció vezetője azt mondta, a sztrájk addig folytatódik, amíg a kormány elfogadható garanciát nem ad a bérek emelésére. Nistor cáfolta a tanügyminisztérium adatát, miszerint 15 ezer tanár már felhagyott volna a sztrájkkal.
A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy 2024-től egy kezdő tanár bére érje el az országos átlagbért, ami jelenleg mintegy 4000 lej (298 ezer forint), 2023-ra pedig bruttó 2000 lej (149 ezer forint) fizetésemelést kértek. A kormány végsőnek szánt harmadik ajánlatát éppen egy hete utasították el az érdekképviseletek, amely szerint havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket. Ám a rendelet többlépcsős béremelést tartalmaz, amit nem tudnak elfogadni, ahogyan a bruttó kétezer lejes emeléshez is ragaszkodnak. (Déli szomszédunknál egyébként most is jobban keresnek a pedagógusok, mint nálunk.)
A sztrájkra hivatkozva halasztották el két nagy kormánypárt, a PSD és a PNL közötti koalíciós megállapodásban lefektetett, a ciklus közepére tervezett kormányfőcserét is. Több ellenzéki párt pedig olyan indítványt nyújtott be a képviselőházhoz, amely a kormányon, illetve a volt és jelenlegi tanügyi miniszteren kéri számon a kötelezettségvállalásaikat.
Alexandru Kocsis-Cristea, a Jobboldal Ereje párt képviselője szerint a válsághelyzetért a felelősség kizárólag a kormányt terheli, mert „egy pillanatig sem volt hajlandó tárgyalni a tanárok valós követeléseiről”, hanem arra várt, hogy a pedagógusok befejezik a sztrájkot, mert a munkabeszüntetés idejére nem jár nekik fizetés. A mostani memorandum ígéri: a munkaügyi minisztérium prioritással fogja kezelni az oktatási szakszervezetekkel az új közalkalmazotti bértábláról folytatandó társadalmi párbeszédet, kérdés, ebből a gyakorlatban mi valósul meg ténylegesen.
A romániai helyzettel kapcsolatos korábbi cikkeink ide kattintva elolvashatók.
(Kiemelt kép: Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének Facebook-oldala)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
