Ennek azonban semmilyen jogi következménye nincsen, a pedagógusokat úgy tűnik, nem is túlságosan hatotta meg.
A román kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtöki ülésén a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy a kötelezettségvállalással rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére, közölte az MTI. Hozzáteszik, ez a memorandum azt tartalmazza: az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagbér szintjére emelik, továbbá a tanügyi alkalmazottak a pihenőszabadság idején megkapják a – bérpótlékokkal kiegészített – jövedelmük átlagát. Emellett a szöveg hosszan taglalja, eddig milyen béremelések történtek, illetve mennyit költöttek az oktatási infrastruktúrára.
A kormány kétségbeesettnek tűnő intézkedése mögött állhat az is, hogy a távirati iroda szerint – bár korábban ennek ellenkezőjében bíztak – Ligia Deca oktatási miniszter közben azt jelentette be:
a pedagógussztrájk miatt nem lehet hétfőn megkezdeni az érettségi szóbeli vizsgáit, ezért rendeletet írt alá átütemezésükről.
Egyelőre kétnapos halasztásról döntött: az érettségi a tárcavezető reményei szerint szerdán megkezdődhet, az írásbeli vizsgák menetrendjén pedig nem változtatnak. Újságírói kérdésre ugyanakkor elmondta: az nem is merült fel, hogy a bíróságtól kérjék a sztrájk betiltását. Ehelyett a liberális kormány azt szeretné, hogy a tanárok a saját meggyőződésükből térjenek vissza az osztálytermekbe, mert látják, hogy meg fogják kapni azt a megbecsülést, amelyet megérdemelnek.
Nincs jogi következménye
A Transtelex korábbi cikkében ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen szándéknyilatkozatnak nincsen semmilyen jogi következménye, lényegében csak egy hivatalosabb ígéret. A szakszervezeteket úgy látszik, nem is nagyon hatotta meg, a memorandum híre után is újabb utcai demonstrációkat jelentettek be. Politikai nyilatkozat helyett ugyanis törvény vagy kormányrendelet elfogadását kérik garanciaként arra, hogy a kezdő tanárok bére 2024-ben megfelel majd az országos átlagbérnek.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti föderáció vezetője azt mondta, a sztrájk addig folytatódik, amíg a kormány elfogadható garanciát nem ad a bérek emelésére. Nistor cáfolta a tanügyminisztérium adatát, miszerint 15 ezer tanár már felhagyott volna a sztrájkkal.
A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy 2024-től egy kezdő tanár bére érje el az országos átlagbért, ami jelenleg mintegy 4000 lej (298 ezer forint), 2023-ra pedig bruttó 2000 lej (149 ezer forint) fizetésemelést kértek. A kormány végsőnek szánt harmadik ajánlatát éppen egy hete utasították el az érdekképviseletek, amely szerint havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket. Ám a rendelet többlépcsős béremelést tartalmaz, amit nem tudnak elfogadni, ahogyan a bruttó kétezer lejes emeléshez is ragaszkodnak. (Déli szomszédunknál egyébként most is jobban keresnek a pedagógusok, mint nálunk.)
A sztrájkra hivatkozva halasztották el két nagy kormánypárt, a PSD és a PNL közötti koalíciós megállapodásban lefektetett, a ciklus közepére tervezett kormányfőcserét is. Több ellenzéki párt pedig olyan indítványt nyújtott be a képviselőházhoz, amely a kormányon, illetve a volt és jelenlegi tanügyi miniszteren kéri számon a kötelezettségvállalásaikat.
Alexandru Kocsis-Cristea, a Jobboldal Ereje párt képviselője szerint a válsághelyzetért a felelősség kizárólag a kormányt terheli, mert „egy pillanatig sem volt hajlandó tárgyalni a tanárok valós követeléseiről”, hanem arra várt, hogy a pedagógusok befejezik a sztrájkot, mert a munkabeszüntetés idejére nem jár nekik fizetés. A mostani memorandum ígéri: a munkaügyi minisztérium prioritással fogja kezelni az oktatási szakszervezetekkel az új közalkalmazotti bértábláról folytatandó társadalmi párbeszédet, kérdés, ebből a gyakorlatban mi valósul meg ténylegesen.
A romániai helyzettel kapcsolatos korábbi cikkeink ide kattintva elolvashatók.
(Kiemelt kép: Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének Facebook-oldala)
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
