Ennek azonban semmilyen jogi következménye nincsen, a pedagógusokat úgy tűnik, nem is túlságosan hatotta meg.
A román kormány szándéknyilatkozatot fogadott el csütörtöki ülésén a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról, annak reményében, hogy a kötelezettségvállalással rá tudja venni a május 22. óta sztrájkoló oktatási dolgozókat a munka felvételére, közölte az MTI. Hozzáteszik, ez a memorandum azt tartalmazza: az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagbér szintjére emelik, továbbá a tanügyi alkalmazottak a pihenőszabadság idején megkapják a – bérpótlékokkal kiegészített – jövedelmük átlagát. Emellett a szöveg hosszan taglalja, eddig milyen béremelések történtek, illetve mennyit költöttek az oktatási infrastruktúrára.
A kormány kétségbeesettnek tűnő intézkedése mögött állhat az is, hogy a távirati iroda szerint – bár korábban ennek ellenkezőjében bíztak – Ligia Deca oktatási miniszter közben azt jelentette be:
a pedagógussztrájk miatt nem lehet hétfőn megkezdeni az érettségi szóbeli vizsgáit, ezért rendeletet írt alá átütemezésükről.
Egyelőre kétnapos halasztásról döntött: az érettségi a tárcavezető reményei szerint szerdán megkezdődhet, az írásbeli vizsgák menetrendjén pedig nem változtatnak. Újságírói kérdésre ugyanakkor elmondta: az nem is merült fel, hogy a bíróságtól kérjék a sztrájk betiltását. Ehelyett a liberális kormány azt szeretné, hogy a tanárok a saját meggyőződésükből térjenek vissza az osztálytermekbe, mert látják, hogy meg fogják kapni azt a megbecsülést, amelyet megérdemelnek.
Nincs jogi következménye
A Transtelex korábbi cikkében ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen szándéknyilatkozatnak nincsen semmilyen jogi következménye, lényegében csak egy hivatalosabb ígéret. A szakszervezeteket úgy látszik, nem is nagyon hatotta meg, a memorandum híre után is újabb utcai demonstrációkat jelentettek be. Politikai nyilatkozat helyett ugyanis törvény vagy kormányrendelet elfogadását kérik garanciaként arra, hogy a kezdő tanárok bére 2024-ben megfelel majd az országos átlagbérnek.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti föderáció vezetője azt mondta, a sztrájk addig folytatódik, amíg a kormány elfogadható garanciát nem ad a bérek emelésére. Nistor cáfolta a tanügyminisztérium adatát, miszerint 15 ezer tanár már felhagyott volna a sztrájkkal.
A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy 2024-től egy kezdő tanár bére érje el az országos átlagbért, ami jelenleg mintegy 4000 lej (298 ezer forint), 2023-ra pedig bruttó 2000 lej (149 ezer forint) fizetésemelést kértek. A kormány végsőnek szánt harmadik ajánlatát éppen egy hete utasították el az érdekképviseletek, amely szerint havi 1000 lejjel (75 ezer forint) emelik a pedagógusok és 400 lejjel (mintegy 30 ezer forint) az iskolai kisegítő személyzet bruttó bérét, így „megelőlegezve” a 2024-től bevezetendő új bértábla általi béremeléseket. Ám a rendelet többlépcsős béremelést tartalmaz, amit nem tudnak elfogadni, ahogyan a bruttó kétezer lejes emeléshez is ragaszkodnak. (Déli szomszédunknál egyébként most is jobban keresnek a pedagógusok, mint nálunk.)
A sztrájkra hivatkozva halasztották el két nagy kormánypárt, a PSD és a PNL közötti koalíciós megállapodásban lefektetett, a ciklus közepére tervezett kormányfőcserét is. Több ellenzéki párt pedig olyan indítványt nyújtott be a képviselőházhoz, amely a kormányon, illetve a volt és jelenlegi tanügyi miniszteren kéri számon a kötelezettségvállalásaikat.
Alexandru Kocsis-Cristea, a Jobboldal Ereje párt képviselője szerint a válsághelyzetért a felelősség kizárólag a kormányt terheli, mert „egy pillanatig sem volt hajlandó tárgyalni a tanárok valós követeléseiről”, hanem arra várt, hogy a pedagógusok befejezik a sztrájkot, mert a munkabeszüntetés idejére nem jár nekik fizetés. A mostani memorandum ígéri: a munkaügyi minisztérium prioritással fogja kezelni az oktatási szakszervezetekkel az új közalkalmazotti bértábláról folytatandó társadalmi párbeszédet, kérdés, ebből a gyakorlatban mi valósul meg ténylegesen.
A romániai helyzettel kapcsolatos korábbi cikkeink ide kattintva elolvashatók.
(Kiemelt kép: Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének Facebook-oldala)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
