Egy ellenzéki önkormányzati képviselő szerint a tankerületnek egy asztal mellett kell kitalálnia, hogyan tudnak pénzügyi és humán erőforrás nélkül megoldani egy tíz éve fennálló problémát.
A spontán szegregációra és a jobb oktatás biztosítására hivatkozva a beiskolázási időszak közepén vonna össze két általános iskolát a XIII. kerületben a Közép-pesti Tankerületi Központ, írja a hvg.hu. A fenntartó azt javasolja, hogy a kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola (közismertebb nevén Dózsa) a Pannónia Német Nemzetiségű Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola telephelyeként működjön tovább, ezt a tervet Házlinger György tankerületi igazgató is megerősítette a lapnak.
Szerinte a változás diákok tanulmányainak helyszínét és az alkalmazottak munkavégzési helyét nem befolyásolná, a lap forrásai szerint viszont ez legfeljebb három évig maradna így és a tankerület később felülvizsgálja a terveket, hosszú távú terve lehet a Dózsa diákjainak integrálása, illetve a körzet felosztása a többi kerületi iskola között. Az intézmény épületét pedig az értesülések szerint a sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadó Prizma Általános Iskola kaphatná meg. Ezekről részleteket azonban hiába kérdeztek a fenntartótól.
A lap szerint a szülők mindkét iskolában tiltakoznak az összevonás ellen és a kerületi önkormányzat is elutasítja azt, ám a tankerületi igazgató csak annyit ígért, hogy a véleményüket „hozzácsatolják majd” a végül döntést hozó Pintér Sándor belügyminiszternek megküldött javaslathoz, de ragaszkodnak a tervekhez. Az önkormányzatot egyébként mindössze egy hónapja tájékoztatták a tervezett összevonásról és 15 napot kaptak annak a véleményezésére. Keszthelyi Dorottya, kerület DK-s önkormányzati képviselője szerint „előkészületlenül bedobtak egy tervet, aztán mindenkit egyedül hagytak vele, ami az összes érintettből a legrosszabbat hozta elő”. A politikus úgy látja, az eredmények azután lettek lényegesen rosszabbak, hogy az iskola kikerült az önkormányzat fenntartása alól.
A 2021/2022-es tanévben a Dózsában az engedélyezett 540 helyett csak 220 diák, a 880 fős Pannóniában viszont 744 gyerek tanult. A Dózsában kiemelkedően magas, 11,1 százalékos a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, bár ez az elmúlt években némileg javult. A tankerület azonban nem tud mit kezdeni azzal, hogy magas itt a korai iskolaelhagyási arány, a tanárok fluktuációja is nehezíti a munkát és sok a fegyelmi ügy is. Az összevonástól azt várnák, hogy a Pannónia „szakmai színvonala gyökeret tud verni a Dózsában” is. A szülők közül azonban sokan attól tartanak, hogy a pannóniás pedagógusoknak a Dózsában is kell majd órákat tartaniuk a tanárhiány miatt, ráadásul a felzárkóztatáshoz még több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, fejlesztőpedagógusra lenne szükség, de erre nem kaptak ígéretet. Keszthelyi szerint a tankerületnek egy asztal mellett kell kitalálnia, hogyan tudnak pénzügyi és humán erőforrás nélkül megoldani egy tíz éve fennálló problémát.
Az önkormányzat szerint a helyismeret hiányára utal, hogy a tankerület a spontán szegregációt – melynek veszélye ellen elmondásuk szerint 30 éve dolgoznak – okolja a dózsás lemorzsolódás miatt, az alacsony diáklétszám okát ők inkább a rossz vezetőválasztásban látják, szerintük annak ugyanis szakmai és szervezeti okai vannak. 2018-ban ugyanis Putnoki Zsolt akkori igazgató – a a Szabolcs-Szatmár-Beregi Újkenéz korábbi fideszes polgármestere – gyermekbántalmazási ügybe keveredett. Tanárok és szülők szerint több, roma gyereket is megütött. Az ügy után távozott az intézményből, de a kerület vezetése szerint a botrány után esett vissza a gyermeklétszám 43 százalékkal, így egyértelműnek tartják a kettő közti összefüggést is. Az önkormányzat szerint inkább a rosszhírű intézményt kellene fejleszteni, például újra működtetve az iskola nevében is megtalálható zene és sport tagozatokat.
(Kiemelt képen a XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola, forrás: Google utcakép.)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
