A spontán szegregációra és a jobb oktatás biztosítására hivatkozva a beiskolázási időszak közepén vonna össze két általános iskolát a XIII. kerületben a Közép-pesti Tankerületi Központ, írja a hvg.hu. A fenntartó azt javasolja, hogy a kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola (közismertebb nevén Dózsa) a Pannónia Német Nemzetiségű Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola telephelyeként működjön tovább, ezt a tervet Házlinger György tankerületi igazgató is megerősítette a lapnak.
Szerinte a változás diákok tanulmányainak helyszínét és az alkalmazottak munkavégzési helyét nem befolyásolná, a lap forrásai szerint viszont ez legfeljebb három évig maradna így és a tankerület később felülvizsgálja a terveket, hosszú távú terve lehet a Dózsa diákjainak integrálása, illetve a körzet felosztása a többi kerületi iskola között. Az intézmény épületét pedig az értesülések szerint a sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadó Prizma Általános Iskola kaphatná meg. Ezekről részleteket azonban hiába kérdeztek a fenntartótól.
A lap szerint a szülők mindkét iskolában tiltakoznak az összevonás ellen és a kerületi önkormányzat is elutasítja azt, ám a tankerületi igazgató csak annyit ígért, hogy a véleményüket „hozzácsatolják majd” a végül döntést hozó Pintér Sándor belügyminiszternek megküldött javaslathoz, de ragaszkodnak a tervekhez. Az önkormányzatot egyébként mindössze egy hónapja tájékoztatták a tervezett összevonásról és 15 napot kaptak annak a véleményezésére. Keszthelyi Dorottya, kerület DK-s önkormányzati képviselője szerint „előkészületlenül bedobtak egy tervet, aztán mindenkit egyedül hagytak vele, ami az összes érintettből a legrosszabbat hozta elő”. A politikus úgy látja, az eredmények azután lettek lényegesen rosszabbak, hogy az iskola kikerült az önkormányzat fenntartása alól.
A 2021/2022-es tanévben a Dózsában az engedélyezett 540 helyett csak 220 diák, a 880 fős Pannóniában viszont 744 gyerek tanult. A Dózsában kiemelkedően magas, 11,1 százalékos a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, bár ez az elmúlt években némileg javult. A tankerület azonban nem tud mit kezdeni azzal, hogy magas itt a korai iskolaelhagyási arány, a tanárok fluktuációja is nehezíti a munkát és sok a fegyelmi ügy is. Az összevonástól azt várnák, hogy a Pannónia „szakmai színvonala gyökeret tud verni a Dózsában” is. A szülők közül azonban sokan attól tartanak, hogy a pannóniás pedagógusoknak a Dózsában is kell majd órákat tartaniuk a tanárhiány miatt, ráadásul a felzárkóztatáshoz még több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, fejlesztőpedagógusra lenne szükség, de erre nem kaptak ígéretet. Keszthelyi szerint a tankerületnek egy asztal mellett kell kitalálnia, hogyan tudnak pénzügyi és humán erőforrás nélkül megoldani egy tíz éve fennálló problémát.
Az önkormányzat szerint a helyismeret hiányára utal, hogy a tankerület a spontán szegregációt – melynek veszélye ellen elmondásuk szerint 30 éve dolgoznak – okolja a dózsás lemorzsolódás miatt, az alacsony diáklétszám okát ők inkább a rossz vezetőválasztásban látják, szerintük annak ugyanis szakmai és szervezeti okai vannak. 2018-ban ugyanis Putnoki Zsolt akkori igazgató – a a Szabolcs-Szatmár-Beregi Újkenéz korábbi fideszes polgármestere – gyermekbántalmazási ügybe keveredett. Tanárok és szülők szerint több, roma gyereket is megütött. Az ügy után távozott az intézményből, de a kerület vezetése szerint a botrány után esett vissza a gyermeklétszám 43 százalékkal, így egyértelműnek tartják a kettő közti összefüggést is. Az önkormányzat szerint inkább a rosszhírű intézményt kellene fejleszteni, például újra működtetve az iskola nevében is megtalálható zene és sport tagozatokat.
(Kiemelt képen a XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola, forrás: Google utcakép.)
