Összevonnának két iskolát a XIII. kerületben, az érintettek tiltakoznak

Egy ellenzéki önkormányzati képviselő szerint a tankerületnek egy asztal mellett kell kitalálnia, hogyan tudnak pénzügyi és humán erőforrás nélkül megoldani egy tíz éve fennálló problémát.

  • Eduline

A spontán szegregációra és a jobb oktatás biztosítására hivatkozva a beiskolázási időszak közepén vonna össze két általános iskolát a XIII. kerületben a Közép-pesti Tankerületi Központ, írja a hvg.hu. A fenntartó azt javasolja, hogy a kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola (közismertebb nevén Dózsa) a Pannónia Német Nemzetiségű Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola telephelyeként működjön tovább, ezt a tervet Házlinger György tankerületi igazgató is megerősítette a lapnak.

Szerinte a változás diákok tanulmányainak helyszínét és az alkalmazottak munkavégzési helyét nem befolyásolná, a lap forrásai szerint viszont ez legfeljebb három évig maradna így és a tankerület később felülvizsgálja a terveket, hosszú távú terve lehet a Dózsa diákjainak integrálása, illetve a körzet felosztása a többi kerületi iskola között. Az intézmény épületét pedig az értesülések szerint a sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadó Prizma Általános Iskola kaphatná meg. Ezekről részleteket azonban hiába kérdeztek a fenntartótól.

A lap szerint a szülők mindkét iskolában tiltakoznak az összevonás ellen és a kerületi önkormányzat is elutasítja azt, ám a tankerületi igazgató csak annyit ígért, hogy a véleményüket „hozzácsatolják majd” a végül döntést hozó Pintér Sándor belügyminiszternek megküldött javaslathoz, de ragaszkodnak a tervekhez. Az önkormányzatot egyébként mindössze egy hónapja tájékoztatták a tervezett összevonásról és 15 napot kaptak annak a véleményezésére. Keszthelyi Dorottya, kerület DK-s önkormányzati képviselője szerint „előkészületlenül bedobtak egy tervet, aztán mindenkit egyedül hagytak vele, ami az összes érintettből a legrosszabbat hozta elő”. A politikus úgy látja, az eredmények azután lettek lényegesen rosszabbak, hogy az iskola kikerült az önkormányzat fenntartása alól.

A 2021/2022-es tanévben a Dózsában az engedélyezett 540 helyett csak 220 diák, a 880 fős Pannóniában viszont 744 gyerek tanult. A Dózsában kiemelkedően magas, 11,1 százalékos a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, bár ez az elmúlt években némileg javult. A tankerület azonban nem tud mit kezdeni azzal, hogy magas itt a korai iskolaelhagyási arány, a tanárok fluktuációja is nehezíti a munkát és sok a fegyelmi ügy is. Az összevonástól azt várnák, hogy a Pannónia „szakmai színvonala gyökeret tud verni a Dózsában” is. A szülők közül azonban sokan attól tartanak, hogy a pannóniás pedagógusoknak a Dózsában is kell majd órákat tartaniuk a tanárhiány miatt, ráadásul a felzárkóztatáshoz még több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, fejlesztőpedagógusra lenne szükség, de erre nem kaptak ígéretet. Keszthelyi szerint a tankerületnek egy asztal mellett kell kitalálnia, hogyan tudnak pénzügyi és humán erőforrás nélkül megoldani egy tíz éve fennálló problémát.

Az önkormányzat szerint a helyismeret hiányára utal, hogy a tankerület a spontán szegregációt – melynek veszélye ellen elmondásuk szerint 30 éve dolgoznak – okolja a dózsás lemorzsolódás miatt, az alacsony diáklétszám okát ők inkább a rossz vezetőválasztásban látják, szerintük annak ugyanis szakmai és szervezeti okai vannak. 2018-ban ugyanis Putnoki Zsolt akkori igazgató – a a Szabolcs-Szatmár-Beregi Újkenéz korábbi fideszes polgármestere – gyermekbántalmazási ügybe keveredett. Tanárok és szülők szerint több, roma gyereket is megütött. Az ügy után távozott az intézményből, de a kerület vezetése szerint a botrány után esett vissza a gyermeklétszám 43 százalékkal, így egyértelműnek tartják a kettő közti összefüggést is. Az önkormányzat szerint inkább a rosszhírű intézményt kellene fejleszteni, például újra működtetve az iskola nevében is megtalálható zene és sport tagozatokat.

 

(Kiemelt képen a XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola, forrás: Google utcakép.)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.