Idén az udvaron tartják meg a "pótballagásokat" a középiskolák, tíz magyar egyetem került fel a világ legjobbjai közé és elmaradt a nagy "csoda", a béremelés után is csak 190 ezer forintot keres majd egy fiatal oktató. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Egy hónappal az érettségi után, kevés vendéggel, az udvaron tartják meg a "pótballagásokat" a középiskolák
Bár már kedd óta tarthatnának ballagásokat, a legtöbb középiskola egészen június közepéig vár az érettségizők búcsúztatásával, amelyet idén a koronavírus-járvány miatt csak szabadtéren szervezhetnek meg. Bár a diákok családtagjai, barátai védettségi igazolvány nélkül is részt vehetnek a ballagáson, számos iskolában korlátozzák a vendégek számát, az épületekbe pedig csak a tanárok és a végzősök léphetnek be. A gimnáziumok és technikumok zöme egyébként április végén online már megtartotta az iskolai ünnepséget.
Ebből nem lesz egyetemi „csoda”: a béremelés után is csak 190 ezer forintot keres majd egy fiatal oktató
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Ismét napirenden a csúsztatott iskolakezdés: az új rendszer szeptembertől léphetne életbe
Most a Fővárosi Önkormányzat írt levelet a budapesti középiskolák és felsőoktatási intézmények vezetőinek, amelyben az igazgatókat arra kéri, vezessék be a csúsztatott iskolakezdést a kényelmesebb utazás érdekében. Itt olvashatjátok el a részleteket.
Miért kell minden diplomához B2-es nyelvvizsga? Többen lazítanának az egyetemi szabályokon
Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.
289 ezer forint a magyar nettó átlagkereset, ezek a legjobban fizető képzések
Idén egészen mást jelent a "nyári egyetem": a járvány miatt több helyen meghosszabbították a félévet
Több egyetemen meghosszabbították a tavaszi tanévet, hogy a hallgatók be tudják pótolni a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt elmaradt gyakorlati órákat, míg más felsőoktatási intézményekben azoknak lesz több idejük a vizsgákra, akik részt vettek a járványügyi védekezésben.
300 ezer diák tölti ki azt a tesztet, amely évről évre rámutat: komoly problémákkal birkózik a magyar oktatás
Majdnem 300 ezer diák tölt ki ma délelőtt egy matematika- és egy szövegértési tesztet, egy év „kényszerszünet” után ugyanis újra megtartják az országos kompetenciamérést. A felmérés évről évre komoly problémákra hívja fel a figyelmet. Például arra, hogy a tizedikes szakközépiskolások szövegértési képessége és matematikai eszköztudása a hatodikos általános iskolásokét sem éri el.
Révész Máriusz szerint nincs olyan kaotikus iskolarendszer egész Európában, mint itthon
A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
Tíz magyar egyetem került fel a világ legjobbjai közé: friss szakterületi lista
ELTE, BME, SE: összesen tíz magyar egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorára.
Ingyenes nyelvtanulás a Duolingón túl: hat alkalmazás a nyárra, amit érdemes letölteni
A Duolingót és a Babbelt a legtöbb nyelvtanuló jól ismeri, míg a Drops, a Lirica vagy a ConjuGato nevű appot valószínűleg kevesebben próbálták ki. Pedig érdemes.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
