Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot.
„Az új finanszírozási rendszer életbelépésével, szeptember elsejével meglesz a 15 százalékos emelés, majd négy hónap elteltével, január elsejétől már kapják a második 15 százalékot az egyetemi dolgozók. Ez jelentős költségvetési teher, de nemcsak a modellváltó, hanem az összes egyetem meg fogja kapni” – ezt ígérte május elején Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek nyilatkozva.
Az elmúlt hónapokban a fenntartóváltásra kiszemelt egyetemek dolgozóit ugyanis többek között kétszer 15 százalékos fizetésemeléssel, hosszabb távon pedig önálló, az oktatók teljesítményétől is függő bérstratégia tervével próbálta meggyőzni az alapítványi intézménnyé alakulás előnyeiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A bérek azonban mindenhol siralmasak - a modellváltó és az állami kézben maradó egyetemeken is. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ezért már tavaly ősszel azt kérte az innovációs tárcától, hogy ne csak az alapítványivá alakuló egyetemek dolgozóinak járjon a béremelés, azt az állami fenntartásban maradó felsőoktatási intézmények munkatársai is kapják meg. A kormányzati ígéret sok oktatót érint: igaz, hogy már csak hat állami felsőoktatási intézmény van, de köztük olyan „mamutegyetemek” is vannak, mint az ELTE vagy a BME.
Nem látják a biztosítékot
Csakhogy Dráviczki Sándor, az FDSZ elnöke az Eduline-nak azt mondta, a beígért béremelésre egyelőre semmilyen költségvetési biztosítékot nem látnak. Az idei költségvetési törvényben továbbra is 554 400 forint az egyetemi tanári 1. fokozat bére – bár jelenleg zárószavazásra vár a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat, az sem változtat ezen az összegen.
Az egyetemi tanár 1. fokozathoz tartozó bér összege azért fontos, mert ez a felsőoktatási oktatók mindenkori „vetítési alapja”. Egy egyetemi tanársegéd (aki „gyakornok” pozícióban van) ennek a 37 százalékát kapja meg, a habilitált egyetemi docens 85 százalékát és így tovább.
„Garanciát szerettünk volna a béremelésre, de egyelőre semmit sem látunk ebből” – mondta a szakszervezet elnöke. A kormányzati ígéretek szerint egyébként az első 15 százalékos emelést az összes felsőoktatási oktató megkapná, míg a második 15 százalékot már az egyetemek osztanák szét.
Az Eduline úgy tudja, hogy Stumpf István a modellváltó egyetemeken szervezett „turnéján” is rendre jobb kereseti lehetőségekről beszél a dolgozóknak, az FDSZ szerint ugyanakkor azzal is érdemes számolni, hogy az alapítványi kézbe kerülő egyetemek oktatói közalkalmazotti státuszuk megszűnésével több dolgot elveszítenek, például utazási kedvezményt, jubileumi jutalmat, szabadnapokat. Igaz, a jubileumi jutalmakról már megszületett a megegyezés. Ezeket a juttatásokat még öt évig megkapják az alapítványi egyetemek dolgozói – akiknek munkába állásuk kerek évfordulója nem esik bele az ötéves átmeneti időszakba, sok pénzt veszítenek. A 40 éves jubileumért eddig például öthavi fizetés járt egy összegben.
Túl alacsony az oktatók bére
A szakszervezet szerint a kétszer 15 százalék ugyan nagy segítség lehet a felsőoktatásban oktatóknak, de a fluktuáció csökkentéséhez, az oktatói gárda fiatalításához nem elég. Ahhoz meg pláne nem, hogy a modellváltó egyetemek – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök május elején fogalmazott – „Magyarország lokomotívjaiként húzzák előre hazánk gazdaságát, erősítsék versenyképességét”. „147 ezer most egy tanársegéd nettója, ha megkapja a kétszer 15 százalékot, a fizetése még akkor sem éri el 190 ezer forintot. Egy PhD-ösztöndíj összege magasabb ennél, de ha valaki átmegy a közoktatásba vagy a szakképzésbe, akkor is magasabb fizetést kaphat” – magyarázta Dráviczki Sándor.
A legfiatalabb oktatók órabére a legalacsonyabb – ahogy arról korábban beszámoltunk, nyelvvizsgával, mesterszakos diplomával, folyamatban lévő vagy lezárt doktori tanulmányokkal egy egyetemi tanársegéd óránként 800 forintot keres. Az 1500 forintos „álomhatárt” az órabéreknél csak az egyetemi docensek és az egyetemi tanárok érik el, míg a KSH által novemberben mért bruttó 438 200 forintos átlagbért csak a habilitált egyetemi docensek érik el (a habilitálás a PhD tudományos fokozatot követő cím megszerzése), bruttó bérük ugyanis 471 240 forint. A legmagasabb fizetéssel a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítményű, több évtizede kutató és oktató professzorok számolhatnak, a bruttó 587 ezres bér nettó összege adókedvezmény nélkül így is alig haladja meg a 390 ezer forintot.
A szervezet 2019 őszén egyébként egy teljes bértáblát is kidolgozott a felsőoktatási oktatóknak, kutatóknak, tanároknak és az oktatást-kutatást segítő munkatársaknak. Többek között azt szeretnék elérni, hogy egy egyetemi-főiskolai oktatónak se legyen alacsonyabb az órabére 1300 forintnál, hogy egy egyetemi tanársegéd nettó 215-261 ezer forintot vihessen haza, és hogy egy kutatóprofesszor havi nettó bére közelítse meg az 500-600 ezer forintot.
Mi lesz a TO-sokkal, a rendszergazdákkal, a laboránsokkal?
A modellváltó egyetemeken dolgozó laboránsok, a bérszámfejtők, a tanulmányi osztályok ügyintézői, a tanszéki asszisztensek, a rendszergazdák, vagyis az oktatást-kutatást segítő munkatársak helyzete még több kérdést vet fel. „Ha az oktatást-kutatást segítők béremelésére rákérdezünk, nem kapunk választ. Semmilyen garanciát nem látunk arra, hogy nekik is jár majd a 15 százalékos emelés” – mondja az FDSZ elnöke. Pedig – kis túlzással – ők biztosítják az egyetemek mindennapi működését, mégis a 2008 óta változatlan közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket. Többségük bére csak azért emelkedik időről időre pár ezer forinttal, mert a bértábla fokozatainak négyötödét a minimálbér és a garantált bérminimum fedi le. Idén ez bruttó 167 400 és 219 000 forint.
Az FDSZ szerint a bértábla egyébként „teljesen bedugult”, ha valakit például érettségivel alkalmaznak az egyetemen, ugyanannyit keres, mint aki harminc éve, két diplomával teszi ugyanezt. A munkatársak a ledolgozott évek számának emelkedésével ugyan „papíron” előrébb lépnek a bértáblában, de ugyanazt a fizetést kapják, mint korábban – és ez akkor sem fog változni, ha megkapják a 15 százalékos emelést.
