Ismét napirenden a csúsztatott iskolakezdés: az új rendszer szeptembertől léphetne életbe

Most a Fővárosi Önkormányzat írt levelet a budapesti középiskolák és felsőoktatási intézmények vezetőinek, amelyben az igazgatókat arra kéri, vezessék be a csúsztatott iskolakezdést a kényelmesebb utazás érdekében.

  • Eduline/MTI

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmérései alapján a reggeli csúcsidőszakban ugyanis az utasok több mint 40 százaléka diák, akik közül a többség önállóan utazik a közösségi közlekedési járatokon. Éppen ezért a főváros ismét kezdeményezte, hogy a következő tanévre vonatkozó csengetési rend kialakításakor a középiskolák és a felsőoktatási intézmények az általánosan alkalmazott 8 óra körüli iskolakezdési időpontot helyezzék át a fél 9 és 9 óra közötti idősávba. Ezzel a lépéssel mind a tanulók, mind az oktatási intézmények dolgozói kényelmesebben utazhatnának a BKK járatain - írták.

A közleményben kitértek arra is, hogy múlt év szeptembere óta a BKK főbb járatain a reggeli csúcsidőszakot 9 óráig meghosszabbították, így továbbra is biztosított a csúsztatott iskolakezdés bevezethetősége, a későbbi utazások lehetősége. Mint írták, a járványhelyzet idején különösen fontos, hogy a közösségi közlekedést használók minél szellősebben utazzanak. A csúsztatott iskolakezdés bevezetése épp ezt szolgálná, hiszen ezzel a megoldással a legforgalmasabb időszakokban csökkenthető a járművek utasterhelése.

A Fővárosi Önkormányzat egyébként már tavaly nyáron is kezdeményezte, hogy a jellemzően önállóan közlekedő középiskolás tanulóknak, illetve a felsőoktatási hallgatóknak reggelente később kezdődjön a tanítás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alapvetően támogatta is a kezdeményezést. Ezzel szemben szemben a sokak által csak Jócó Bácsiként ismert töritanár szerint a tervnek csak akkor van értelme és csak akkor lehet hasznos, ha az óraterheket is csökkentik, ami viszont nem reális. Így bár alapvetően jó ötletnek tartaná a csúsztatást, úgy érzi, a gyakorlatban semmilyen feltétel nem adott hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?