Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Most a Fővárosi Önkormányzat írt levelet a budapesti középiskolák és felsőoktatási intézmények vezetőinek, amelyben az igazgatókat arra kéri, vezessék be a csúsztatott iskolakezdést a kényelmesebb utazás érdekében.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmérései alapján a reggeli csúcsidőszakban ugyanis az utasok több mint 40 százaléka diák, akik közül a többség önállóan utazik a közösségi közlekedési járatokon. Éppen ezért a főváros ismét kezdeményezte, hogy a következő tanévre vonatkozó csengetési rend kialakításakor a középiskolák és a felsőoktatási intézmények az általánosan alkalmazott 8 óra körüli iskolakezdési időpontot helyezzék át a fél 9 és 9 óra közötti idősávba. Ezzel a lépéssel mind a tanulók, mind az oktatási intézmények dolgozói kényelmesebben utazhatnának a BKK járatain - írták.
A közleményben kitértek arra is, hogy múlt év szeptembere óta a BKK főbb járatain a reggeli csúcsidőszakot 9 óráig meghosszabbították, így továbbra is biztosított a csúsztatott iskolakezdés bevezethetősége, a későbbi utazások lehetősége. Mint írták, a járványhelyzet idején különösen fontos, hogy a közösségi közlekedést használók minél szellősebben utazzanak. A csúsztatott iskolakezdés bevezetése épp ezt szolgálná, hiszen ezzel a megoldással a legforgalmasabb időszakokban csökkenthető a járművek utasterhelése.
A Fővárosi Önkormányzat egyébként már tavaly nyáron is kezdeményezte, hogy a jellemzően önállóan közlekedő középiskolás tanulóknak, illetve a felsőoktatási hallgatóknak reggelente később kezdődjön a tanítás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alapvetően támogatta is a kezdeményezést. Ezzel szemben szemben a sokak által csak Jócó Bácsiként ismert töritanár szerint a tervnek csak akkor van értelme és csak akkor lehet hasznos, ha az óraterheket is csökkentik, ami viszont nem reális. Így bár alapvetően jó ötletnek tartaná a csúsztatást, úgy érzi, a gyakorlatban semmilyen feltétel nem adott hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.