A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
Ilyen kaotikus iskolarendszer nincs Európában, mint amilyen Magyarországon van”
– mondta a Partizánnak adott interjújában az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Révész Máriusz a rendszerváltás legnagyobb tévedésének nevezte az iskolák szerkezeti átalakítását - foglalta össze az ATV Híradója.
A kormánybiztos szerint a legjobb tanulók 6 és 8 osztályos gimnáziumba emelésével, és a szabad iskolaválasztással óriási egyenlőtlenségek alakultak ki a diákok között. A hátrányos helyzetű tanulók tízszer kevesebb eséllyel tudnak jó eredményt elérni, mint azok, akik jobb módú családokból származnak - véli.
A fideszes politikus azt is hozzátette, szerinte az oktatás színvonalát a tanárok bérének emelésével lehet növelni, itthon ugyanis a tanári fizetések „kifejezetten alacsonyak”. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt néhány éven belül rendezni kell” – fogalmazott.
Mennyi az annyi?
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a pedagógusok bérét még mindig a 2014-ben befagyasztott alapból, a 101 500 Ft-os minimálbér összegéből számolják. Most egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. A szakszervezetek szerint a bérrendezés nem várhat tovább, azonban a béremelés úgy tűnik, a jövő évi költségvetésben sem szerepel.
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) sem. Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot. A témában ma megjelent anyagunkat itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
