Idén az udvaron tartják meg a "pótballagásokat" a középiskolák, tíz magyar egyetem került fel a világ legjobbjai közé és elmaradt a nagy "csoda", a béremelés után is csak 190 ezer forintot keres majd egy fiatal oktató. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Egy hónappal az érettségi után, kevés vendéggel, az udvaron tartják meg a "pótballagásokat" a középiskolák
Bár már kedd óta tarthatnának ballagásokat, a legtöbb középiskola egészen június közepéig vár az érettségizők búcsúztatásával, amelyet idén a koronavírus-járvány miatt csak szabadtéren szervezhetnek meg. Bár a diákok családtagjai, barátai védettségi igazolvány nélkül is részt vehetnek a ballagáson, számos iskolában korlátozzák a vendégek számát, az épületekbe pedig csak a tanárok és a végzősök léphetnek be. A gimnáziumok és technikumok zöme egyébként április végén online már megtartotta az iskolai ünnepséget.
Ebből nem lesz egyetemi „csoda”: a béremelés után is csak 190 ezer forintot keres majd egy fiatal oktató
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Ismét napirenden a csúsztatott iskolakezdés: az új rendszer szeptembertől léphetne életbe
Most a Fővárosi Önkormányzat írt levelet a budapesti középiskolák és felsőoktatási intézmények vezetőinek, amelyben az igazgatókat arra kéri, vezessék be a csúsztatott iskolakezdést a kényelmesebb utazás érdekében. Itt olvashatjátok el a részleteket.
Miért kell minden diplomához B2-es nyelvvizsga? Többen lazítanának az egyetemi szabályokon
Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.
289 ezer forint a magyar nettó átlagkereset, ezek a legjobban fizető képzések
Idén egészen mást jelent a "nyári egyetem": a járvány miatt több helyen meghosszabbították a félévet
Több egyetemen meghosszabbították a tavaszi tanévet, hogy a hallgatók be tudják pótolni a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt elmaradt gyakorlati órákat, míg más felsőoktatási intézményekben azoknak lesz több idejük a vizsgákra, akik részt vettek a járványügyi védekezésben.
300 ezer diák tölti ki azt a tesztet, amely évről évre rámutat: komoly problémákkal birkózik a magyar oktatás
Majdnem 300 ezer diák tölt ki ma délelőtt egy matematika- és egy szövegértési tesztet, egy év „kényszerszünet” után ugyanis újra megtartják az országos kompetenciamérést. A felmérés évről évre komoly problémákra hívja fel a figyelmet. Például arra, hogy a tizedikes szakközépiskolások szövegértési képessége és matematikai eszköztudása a hatodikos általános iskolásokét sem éri el.
Révész Máriusz szerint nincs olyan kaotikus iskolarendszer egész Európában, mint itthon
A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
Tíz magyar egyetem került fel a világ legjobbjai közé: friss szakterületi lista
ELTE, BME, SE: összesen tíz magyar egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorára.
Ingyenes nyelvtanulás a Duolingón túl: hat alkalmazás a nyárra, amit érdemes letölteni
A Duolingót és a Babbelt a legtöbb nyelvtanuló jól ismeri, míg a Drops, a Lirica vagy a ConjuGato nevű appot valószínűleg kevesebben próbálták ki. Pedig érdemes.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
