Idén az udvaron tartják meg a "pótballagásokat" a középiskolák, tíz magyar egyetem került fel a világ legjobbjai közé és elmaradt a nagy "csoda", a béremelés után is csak 190 ezer forintot keres majd egy fiatal oktató. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Egy hónappal az érettségi után, kevés vendéggel, az udvaron tartják meg a "pótballagásokat" a középiskolák
Bár már kedd óta tarthatnának ballagásokat, a legtöbb középiskola egészen június közepéig vár az érettségizők búcsúztatásával, amelyet idén a koronavírus-járvány miatt csak szabadtéren szervezhetnek meg. Bár a diákok családtagjai, barátai védettségi igazolvány nélkül is részt vehetnek a ballagáson, számos iskolában korlátozzák a vendégek számát, az épületekbe pedig csak a tanárok és a végzősök léphetnek be. A gimnáziumok és technikumok zöme egyébként április végén online már megtartotta az iskolai ünnepséget.
Ebből nem lesz egyetemi „csoda”: a béremelés után is csak 190 ezer forintot keres majd egy fiatal oktató
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Ismét napirenden a csúsztatott iskolakezdés: az új rendszer szeptembertől léphetne életbe
Most a Fővárosi Önkormányzat írt levelet a budapesti középiskolák és felsőoktatási intézmények vezetőinek, amelyben az igazgatókat arra kéri, vezessék be a csúsztatott iskolakezdést a kényelmesebb utazás érdekében. Itt olvashatjátok el a részleteket.
Miért kell minden diplomához B2-es nyelvvizsga? Többen lazítanának az egyetemi szabályokon
Ideje lenne módosítani a diplomák kiadásának nyelvvizsga-követelményein, bizonyos szakokon elegendő lenne a B1-es vagy akár az A2-es nyelvvizsga is – véli az egyik legjelentősebb nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központjának vezetője. Nincs egyedül a véleményével, legutóbb az Állami Számvevőszék vetette fel, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen szakterületeken lehet „magas szinten és eredményesen” dolgozni nyelvtudás nélkül.
289 ezer forint a magyar nettó átlagkereset, ezek a legjobban fizető képzések
Idén egészen mást jelent a "nyári egyetem": a járvány miatt több helyen meghosszabbították a félévet
Több egyetemen meghosszabbították a tavaszi tanévet, hogy a hallgatók be tudják pótolni a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt elmaradt gyakorlati órákat, míg más felsőoktatási intézményekben azoknak lesz több idejük a vizsgákra, akik részt vettek a járványügyi védekezésben.
300 ezer diák tölti ki azt a tesztet, amely évről évre rámutat: komoly problémákkal birkózik a magyar oktatás
Majdnem 300 ezer diák tölt ki ma délelőtt egy matematika- és egy szövegértési tesztet, egy év „kényszerszünet” után ugyanis újra megtartják az országos kompetenciamérést. A felmérés évről évre komoly problémákra hívja fel a figyelmet. Például arra, hogy a tizedikes szakközépiskolások szövegértési képessége és matematikai eszköztudása a hatodikos általános iskolásokét sem éri el.
Révész Máriusz szerint nincs olyan kaotikus iskolarendszer egész Európában, mint itthon
A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
Tíz magyar egyetem került fel a világ legjobbjai közé: friss szakterületi lista
ELTE, BME, SE: összesen tíz magyar egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorára.
Ingyenes nyelvtanulás a Duolingón túl: hat alkalmazás a nyárra, amit érdemes letölteni
A Duolingót és a Babbelt a legtöbb nyelvtanuló jól ismeri, míg a Drops, a Lirica vagy a ConjuGato nevű appot valószínűleg kevesebben próbálták ki. Pedig érdemes.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
