Már nincs sok hátra a nyárból, de még egy rövid ideig tart a szünet. A héten sem volt hiány oktatási hírekből, összeszedtük a legfontosabbakat.
Hamarosan kezdődik a tanév
A hét elején írtunk arról, hogy még nem lehet ismerni a kész terveket, de több iskola készül vészforgatókönyvvel és arra, hogy szükség lesz hibrid oktatásra. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy az elsősök személyes kapcsolat nélkül, digitálisan kezdjék el az iskolát. Az Emmi azt nyilatkozta, hogy jelenleg nem indokolt a digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arra kéri a kormányt, hogy az oktatási intézményekre vonatkozó járványügyi protokollt legkésőbb 2020. augusztus 24-ig hozza nyilvánosságra.
Bár nem még nem lehet biztosra tudni, hogy mi lesz szeptembertől, egy friss kutatásból kiderült, hogy a távoktatás miatt a szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz. Egy másik kutatás szerint idén gyerekenként átlagosan 33 560 forintot terveznek elkölteni a szülők az iskolakezdésre.
Iskolaőrség
Ha a szülők és diákok nem értenek egyet az iskolaőrök eljárásával, a rendőrségnél tehetnek majd panaszt - derült ki a héten.
A tanév legfontosabb dátumai
A 2020/2021-es tanév rendjéről szóló kormányrendelet alapján az iskolai év szeptember 1-jén, kedden kezdődik, és 2021. június 15-ig tart. Itt találjátok a 2020/2021-es tanév legfontosabb dátumait.
Az egyetemek is készülnek az őszi félévre
Speciális szabályokkal és óvintézkedésekkel készülnek az egyetemek a szeptemberi kezdésre. Vannak kollégiumok, ahol nem korlátozzák majd a férőhelyek számát, de a vendégfogadást szabályozzák majd. A legtöbb helyen megtartják a gólyatáborokat, de a járványügyi szabályok betartásával, vagyis figyelnek a maszkhasználatra, a távolságtartásra, és csak ötszáz résztvevősnél kisebb táborok jöhetnek szóba. Az egyetemek nagy része hibrid oktatással készül, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg.
A pótfelvételizők adatainak feldolgozása is elkezdődött, a ponthatárokra augusztus 28-ig kell még várni. Mindeközben az SZFE továbbra is tiltakozik a változtatások ellen, és az is kiderült, hogy a Szent István Egyetem jövőre alapítványhoz kerül, de évekig tarthat teljesen átalakulás.
Máshol is lesznek változások
Alapvető változás lesz szeptembertől, hogy a szakképző intézményekben - technikumokban és a szakképző iskolákban - és felnőttképzésben Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ).
Szerdán tartották az állami informatikusképzés Informatikai alapok című kurzusának a záróvizsgáját, ez azonban a visszajelzések alapján nem ment zökkenőmentesen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
