Hibrid oktatás ősztől, egyetemi tiltakozás, a tanév legfontosabb dátumai – a hét hírei röviden

Már nincs sok hátra a nyárból, de még egy rövid ideig tart a szünet. A héten sem volt hiány oktatási hírekből, összeszedtük a legfontosabbakat.

  • Eduline

Hamarosan kezdődik a tanév

A hét elején írtunk arról, hogy még nem lehet ismerni a kész terveket, de több iskola készül vészforgatókönyvvel és arra, hogy szükség lesz hibrid oktatásra. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke szerint elképzelhetetlen, hogy az elsősök személyes kapcsolat nélkül, digitálisan kezdjék el az iskolát. Az Emmi azt nyilatkozta, hogy jelenleg nem indokolt a digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arra kéri a kormányt, hogy az oktatási intézményekre vonatkozó járványügyi protokollt legkésőbb 2020. augusztus 24-ig hozza nyilvánosságra.

Bár nem még nem lehet biztosra tudni, hogy mi lesz szeptembertől, egy friss kutatásból kiderült, hogy a távoktatás miatt a szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz. Egy másik kutatás szerint idén gyerekenként átlagosan 33 560 forintot terveznek elkölteni a szülők az iskolakezdésre.

Iskolaőrség

Ha a szülők és diákok nem értenek egyet az iskolaőrök eljárásával, a rendőrségnél tehetnek majd panaszt - derült ki a héten.

A tanév legfontosabb dátumai

A 2020/2021-es tanév rendjéről szóló kormányrendelet alapján az iskolai év szeptember 1-jén, kedden kezdődik, és 2021. június 15-ig tart. Itt találjátok a 2020/2021-es tanév legfontosabb dátumait.

Az egyetemek is készülnek az őszi félévre

Speciális szabályokkal és óvintézkedésekkel készülnek az egyetemek a szeptemberi kezdésre. Vannak kollégiumok, ahol nem korlátozzák majd a férőhelyek számát, de a vendégfogadást szabályozzák majd. A legtöbb helyen megtartják a gólyatáborokat, de a járványügyi szabályok betartásával, vagyis figyelnek a maszkhasználatra, a távolságtartásra, és csak ötszáz résztvevősnél kisebb táborok jöhetnek szóba. Az egyetemek nagy része hibrid oktatással készül, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg.

A pótfelvételizők adatainak feldolgozása is elkezdődött, a ponthatárokra augusztus 28-ig kell még várni. Mindeközben az SZFE továbbra is tiltakozik a változtatások ellen, és az is kiderült, hogy a Szent István Egyetem jövőre alapítványhoz kerül, de évekig tarthat teljesen átalakulás.

Máshol is lesznek változások

Alapvető változás lesz szeptembertől, hogy a szakképző intézményekben - technikumokban és a szakképző iskolákban - és felnőttképzésben Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ).

Szerdán tartották az állami informatikusképzés Informatikai alapok című kurzusának a záróvizsgáját, ez azonban a visszajelzések alapján nem ment zökkenőmentesen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.