Elkezdődött a pótfelvételizők adatainak a feldolgozása - ezekre kell figyelnetek a következő napokban

A pótfelvételi ponthatárokra augusztus 28-ig még várnunk kell, jelenleg a jelentkezések feldolgozása zajlik. Mutatjuk, mire kell figyelnetek a felvételinek ebben a szakaszában.

  • Eduline

Most, hogy elkezdődött a pótfelvételizők adatainak és dokumentumainak a feldolgozása, nagyon fontos, hogy folyamatosan figyeljétek az e-mail címeteket, amit a jelentkezéskor megadtatok, mert az esetleges hiánypótlási felhívást, illetve egyes értesítéseket arra a címre fogjátok kapni.

A Felvi arra is felhívja a figyelmet, hogy az idő rövidsége miatt a felsőoktatási intézmények az alkalmassági, gyakorlati vizsgákra vagy – elsősorban mesterképzésekben – felvételi vizsgákra nem küldenek külön behívó levelet a jelentkezőknek. Ezt a pótfelvételi hirdetményben jelzik, és közlik annak időpontját is, ami általában augusztus 11. és 19. között lesz.

Akik felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára jelentkeztek, azok úgy készülhetnek, hogy a vizsgájuk augusztus 17-18-án lesz. Ők várhatóan erre behívó levelet fognak kapni attól a felsőoktatási intézménytől, ahová jelentkeztek.

A pótfelvételi ponthatárait előreláthatólag augusztus 28-án hirdetik ki, azonban van néhány szabály, amelyeknek köszönhetően már most tudtok kalkulálni a pontjaitokkal. Ezekről itt írtunk korábban.

Mi kell a beiratkozáshoz - három dolog, amire szükségetek lesz

Bár a jelenlegi helyzetben még az sem biztos, hogy az egyetemek személyesen tartják idén a beiratkozásokat, néhány papírra szükségetek lesz, hogy hivatalosan is egyetemi hallgatóvá válhassatok. Összeszedtük, mire lehet szükségetek ehhez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.